Megint játszottam Dragon Age-t. Az első karakteremmel (City elf Rogue) már a végjátékot nyomom, úgyhogy, aki nem szereti spoilert, és még nem jutott el eddig, a inkább ne is olvassa tovább :D

Szóval, az van, hogy volt egy rövid dungeon, ahol elmentünk kiszabadítani az antipatikus szőke özvegyet, akiért kellett mindenféle rosszarcokkal küzdeni, és a kiszabadítása után meg az egyetlen útvonalon vártak minket sokan. Volt itt egy csata, amit folyamatosan újrakezdtem mielőtt mindenki elhullot volna a partiból. A legtöbb, amit elértem, az az volt, hogy elszaladtam a szomszéd szobába, utánam jött a néni - aki kettőt csapott és annyi volt a varázslóimnak -, és nagy örömmel vettem észre, hogy más nem is jött, tehát a teljes partim volt egy karakter ellen. Mivel normal fokozaton játszom, ezért reméltem, csak sikerül lenyomni. Hát nem sikerült. Itt hisztiztem be először - annyira, hogy elfelejtettem az utolsó karakter halála előtt betölteni az előző mentést.
És, csodák csodája, szimplán börtönbe zártak, és jött egy ...khm... roppant eredeti börtönből szökéses trope. Feltöröm a zárat, stealthben végigsétálok, aztán szasztok. Ja, persze, a többiek közül értem jöttek ketten, úgyhogy muszáj volt harcolni.

Ja, nem ezt akartam elmesélni igazából, bár ez is jó példa arra, miért gyűlölöm ezt a játékot. Mert muszáj játszanom, viszont ehhez a játék nagy részét kitevő idegesítő izélésen kell túltennem magamat.

Ezután volt némi megbeszélgetés, aztán mentünk a Landsmeetre, hogy elmondjuk, mennyire hülye az áruló Hadseregkapitány, és megválasszuk Alistairt királynak, mert nincs jobb ötlet. (Nem, a szőke csaj nem jó ötlet). A kapuban felukkan az előző hölgyemény a kíséretével, h most aztán jól kinyír engem. Na, itt állítottam át easyre a negyedik próbálkozás után. Így már sikerült. Bemegyünk, duma, duma, némiképp korlátozott érvelési lehetőségekkel és technikákkal, aztán naaagy csata, ami easy szinten is, de normalon is kibírható, amennyiben kicsit azért odafigyelek. Aztán megint harc, most a főgenya Loghain ellen - először Alistairt küldöm, mégiscsak ő lesz a király. Gyors harc, pár másodperc alatt lecsapják. Francba. Easy-re állítom. Akkor is, csak most van vagy fél perc. Oké-oké, megyek én harcolni, láthatatlan tudok lenni és gyorsabban mozgok. Na, ez már működik, bár közben megiszom az összes gyógyitalt.
Megint egy viszonylag egyenes vonalú párbeszéd, ha figyelembe veszem a szimpátiáimat - ki kell nyírni Loghaint, mert Alistair így akarja. Hát, ő a király, szal az ő lelke rajta.

Aztán a szálláson odajön hozzám az új király, és melodramatikus szakítószöveget nyom le - merhogy királyként kell neki trónörökös, emgminden, és Grey Wardenekként mi nem tudnánk összehozni. Először rémlik fel, hogy talán nem kellett volna királyt csinálni a srácból. De persze igaza van, csak az a stílusú hülyének tűnik, aki egész életében szerelmes lesz belém, pláne, ha maga mellett tart hadvezérként. Ja, de szeretőként nem tartan meg, mer az nem tisztességes.

Aztán megyünk a főcsata irányába (nem érdekelnek a befejezetlen mellékquestek már, úgyis harcolni kéne bennük, vagy potionoket leadni, vagy megtalálni embereket, és ez baromira nem érdekes), megint harc, aztán beszélgetés arról, hogy roszs helyen vagyunk, ezért menjünk vissza oda, ahonnan jöttünk az előbb. Ja, meg megtudjuk, hogy hősi áldozat kell a Főmonszta legyőzéséhez. (Már előre fázom, hogy a főmonszta lesz a naaagy harc, ami megint csak... harc). Jelentezem, hogy akkor már legyek én a regékbe foglalt hősi halott, a pasim otthagyott úgyis. De nem, van egyelőre más áldozatjelölt (szerintem tuti véletlenül meghal, h izgibb legyen).

És végre, végre van értelme a romantikázásnak meg ilyeneknek, aranyos csavar boszi ötlete, hogy csinálnak gyereket az exemmel, és majd az megmenti a világot (és a folytatásra da lehetőséget). Kidumálom, és megállapítom, hogy nagyságrendekkel több ilyen szorielem lehetett volna. Nem történetrészenként egy-egy, hanem mondjuk fele-fele arányban a harccal.

A legérdekesebb meg az volt, amikor minden NPC-mel mentem harcolni, de csak a saját karakteremet irányítottam. És ilyen mér nem volt több? Ez nagyságrendekkel érdekesebb, még úgy is, hogy kevésbé hatékony.

Na, ez hosszú lett.