új nap, új remények. Viszont mézárlásba fogok kezdeni, már megint fúrják a utat az  utcán.
tegnap felvettem a haradiakat a topikba, örülök  a kreatív, különösen a kézművesen kreatív embereknek, mert nekem azért ezekhez nincs érzékem :D

tegnap este hellokittyt rajzolgattam flashben házifeladatként, a világ szétesett vonalakra, körökre.

Azt viszont meg kell jegyeznem, mostanában iszonyú nehezen szánom el magamat bármire, még munkában - vagy főleg itt, ugye. Várom, hogy elteljen a munkanap, minél kevesebb aktivitással, aztán este ugyanott vagyok, fáradt, enervált. Nem szeretem a nyarat. A meleg és a napsütés kiszívja az erőmet, és este csak szeretnék végre a hűvösebb lakásban ülni. Jó lenne csinálni folyamatosan valami értelmeset. Időnként vannak fellángolások, csináltunk plakátot, járok ebbea suliba, ma este megyek egy másik együtteshez meghallgatásra, holnap a szívforgáccsal próba, aztán pénteken elnökségi, meg meg a táborszervezés is - de olyan... semmilyen ez az egész.

Ma reggel ráadásul az új recis csaj rámköszönt a metrón, miközben olvastam és zenét hallgattam. Én ezeket az embereket nem értem. Olvasó embert nem zavarunk, csak, ha ő vesz észre magától. Asszem ez is rányomja a bélyegét a ma reggeli hangulatomra, mert olyan szintű indulatot bresztett bennem az alapvetően semleges csaj, h meglepődtem. És nehezen tartottam fennt az udvarias maszkot. Még csevegtem is, pláne.
Nem mondom, van, akinek örülök ilyenkor reggel is, de azok nem utaznak azon a vonalon. Vagy ők is olvasnak és zenét hallgatnak... mintha a múltkor valami régi gót-rpg-live ismerős utazott volna mellettem, mert mintha nekem biccentett volna, de aztán ő is olvasott tovább.

Igyekszem, igyekszem.