elolvastam nekromanta vérfarkasos sztoriját. kezd belejönni, és most jobban tetszik, mint szappanopera. kíváncsi vagyok, mit hoz ki belőle... ilyenkor megint elkap a hév, isz ki békásmegyerre, de általában leszállok róla időben, mielőtt nekikezdenék. nos, majd valami lesz. elvileg van három novellám, már csak át kéne őket írni. rettegek. nem, ez nem igaz. ez csak túlzás. inkáb csak félek a rám törő tehetetlenségektől, meg nyomottságoktól. néha jó érezni, hogy nem a normális síneken halad az életem, az érzelmi íveim nem a bevett szabályokat követik. ettől néha életnek érzem a létezést. kár, h rövid ideig tartom ezt jónak, a többiben, ha eszembe jut, szüttyögök és rpgbe fojtom bánatom.