Az sárga-szürke-zöld vihar lélegzetelállítóan viharságos, és a novembert követő április után egészen meglepő. Ma is legyen ilyen, léccilécci, még akkor is, ha elázom ezúttal mondjuk én.

... néha észreveszem, hogy egyensúlyozom...

Azért nem érdemes várni arra, hogy elmúljanak a problémák, és aztán majd utána jó lesz, mert mindig van más. Ezért fölösleges ilyenben bízni. Nem biztos, hogy jobb lesz - persze előfordul, ezért olyan csalóka az egész. Azt hiszem, ezért szoktam le gyerekkoromban a várakozásról, mert úgyse lett jobb. Ezért kellett visszaszoknom rá. Ha úgy érzem csak becsapni tuom magamat, jobb pillanataimban a kényelmesebbet, szebbet választom. Azokon kívül persze marad a legrosszabb, mint mindig.

...aztán elmúlik.

Könyvfal körben, kandallótűz, sehol egy ablak, de mégis beáramlik némi esőszag, talán a hosszú alagúton keresztül. Meinir nem néz fel, csak int, miközben elolvas pár sort a regényből. A sötétzöld zsámolyok közti asztalkán ezúttal édesség van bor helyett. Ritkaság, ezen a szigeten nem terem kakaó.
Egyetek, ajándék. A mérgező darabokat már kidobtuk, csak a szokásos.
...

Bizonyos részletekben hasonló az ízlésünk Tünccel, ha az NPCeimet nézem. Ez azért szórakoztató...