A hó szép, a hó jó. Még a hidegben is. Ez teszi elviselhetővé a hideget, így lesz értelme.
emlékek arról, hogy a háztetőn minden reggel a havat keresem
Persze köhögök ahogy nem kéne, persze nem betegszem meg, de nem is kéne, mert hétfőn fellépés, ahhoz meg nem praktikus.
Nem, nem akarok panaszkodni arról, hohy mennyire nincsen időm, mert ez nem igaz, egyszerűen nem igaz, rengeteg időm van, és többnyire abszolút arra költöm, amire kéne. Mégis. Azt hiszem, elsősorban a munkám fáraszt - az itt töltött idő, a felkelés, ilyenek. És erre nem elég a hétvége, nem elegek az esték, nem elég SEMMI.
Ráadásul nyűgös lettem vasárnap estére, sőt, már délelőtt is, a játék előtt éreztem a teljes szellemi fáradtságot. Pedig aztán jó volt, a játékosok ügyesen, roppant ügyesen lavíroznak, és egyelőre a leghatékonyabb csapatomat üdvözölhetem a személyükben. Ha csak a roueni idővonalat nézem, akkor is meg kell állapítanom, hogy saját jogon ők okozzák a legtöbb mozgást a városban. Bár lehet, hogy csak azért érzem ezt, mert őket eredetileg nem raktam akkor aszarba, mint a másik két csapatot, mégis megoldották maguknak...

Tegnap megnéztük a kémesfilmet, jó volt, nem is értettem, Zyro miért kérdezgeti h nem unom-e. Érdekes volt, a hangulat fasza volt, a kosztümös filmeket bírom, és tetszett a számomra nem szokványosan interpretált sztori, mert ilyenekhez ritkán jutok.

na, kaja