Na, elkezdtem a Deus EX: Human Revolutiont, amiről már a szombati bulin félrészegen csacsogtam sokaknak, akiket nem érdekelt a téma.
Szóval, van ez a fickó karcos hanggal, itt a képen, őt kalauzolom végig mindenféle szellőzőkön keresztül, miközben ilyen neon-sárga fényekkel átmosott, fénylő díszletekre mászom fel, és vágom fejbe a szabályosan közlekedő srácokat. Ja, meg nyugtatózom be a magasból őket. És időnként csevegek a recepciós csajjal - komolyan, ezek a randomcsevegések sokat tudn(án)ak dobni egy játék hangulatán.
A fickó űberfaszacsávó, látszikis, hogy viszkit iszik és mellé dohányzik, ugye, emg vannak kiberbeültetései. És néha megkérdezik róla, h mit gondol, és akkor lehet válaszolgatni. Ezzel csak az a bajom, h nem érzem, h lenne bármi befolyása a játékra/világra/történetre annak, h mikor miket válaszol, pedig az ilyesmi jó lenne.
Viszont nekem pont bejön a harcolászós játékmenet, a normál szint képességeimet eltalálta - mivel alapvetően türelmetlen játékos vagyok, azt jó jelnek tekintem, h hajlandó vagyok kár 10szer is visszatölteni egy állást, hogy megtaláljam azt a ritmust és utat amivel végiglopakodok egy-egy pályán. És már érzem, h legalább el fogom majd kezdeni fullfrontál módon is, mert most aggasztóan pacifista vagyok.
Szóval most egy darabig megint lesz elfoglaltságom csendes estéimen.
Addigis meló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése