Tegnap este sikerült összehozni valami italozós szocializálódást, ami jó volt, beszéltünk ki hátuk mögött embereket, meg előttük is, és elkezdtük geekké tenni Julit azzal, hogy meséltünk neki a királylányos fantasyről, meg felemlegettük a kedvenc meghatározó NPC-ket és PC-ket egyéb játékokból.
Rá kellett jönnöm, hogy nekem meglepően kevés olyan karakterem volt, aki beleszeretett volna NPC-be, a többiekhez képest főleg. Aztán persze arra is rájöttem, hogy persze, mert egy nagy részüket meséltem, és akik meg nekem szoktak mesélni, azoknak csak egy töredéke mesél szappanoperát - egész pontosan Insane ilyen, a többieknél ez tök véletlenszerű, hogy van-e olyan karakter, akinél ez egyáltalán felmerül, vagy elsikkad a téma.
Miután elmentek a népek, még meséltem Julinak a ME3-ról, mert érdekelte, és ez azért meglepett, ennyire sajnos nem geekek a barátnőim (még a wannabe játéktervező se, nem értem én ezt :P). Aztán gondoltam, generáltatok vele karaktert, meg megmutatom az egyik rész elejét, mert szeretem terjeszteni a geekséget - és rá kellett jönnöm, hogy a WASD irányítás nem az emberrel veleszületett tulajdonság. MEg arra is, h már baromi régen játszom gépen. Nekem már egyértelműek az olyan alapvető dolgok, hogy az egérrel- billentyűzettel irányítok, bal egérgombbal lövök meg ilyenek, de nagyon érdekes volt látni, hogy Julinak mennyire új az egész. Szóval azt kell mondjam ehhez képest jól vizsgázott a ME2 irányítása, mert egy idő után azért már legalább haladni tudott a folyosókon. Többé kevésbé.
Éjszaka táborról álmodtam, Hanna-Szozsi-??-Idhren? csoporttal szerveztünk tábort, kiosztottuk a feladatokat és azonnal egy havas-esős táborhelyen voltunk, és mr el is kezdődött, én meg cska néztem, hogy miezitt, hogy tudott úgy elkezdődni, hogy észre se vettem?
2 megjegyzés:
Ettől a "karakterem szerelmes lett az NPC-be" dologtól mindig heveny idegrángást kapok, de aztán eszembe jut, hogy ez olyan a lányoknak, mint a fiúknak a pornó és akkor megnyugszom. A helyén kell kezelni mindent, ez az élet nagy bölcsessége.
hm, a fiúknak más a pornó, mint a lányoknak? :D
szerintem ez az immerzió hasonló a könyvekhez meg filmekhez, ott is előfordul, hogy nem létező karakter oözvetítésével belezúg valaki a másiknemű főszereplőbe, sőt, ott gyakori, ha nem is számít a közvetítőkarakter. Míg az rpg-ben azért pont ott van - nálam legalábbis minimum úgy, hogy ha abbana világban lennék, abban a helyzetben, múlttal és képességekkel és vágyakkal, mint a karakterem, akkor abba az emberbe lennék szerelmes. De én most itt vagyok, és más ember vagyok, mint a karakterem. (Mint a színészeknél, csak ott más a cél nyilván)
Megjegyzés küldése