elkezdtem komoly szinten izgulni a holnap miatt, ez egyelőre abban látszik, h nem dolgozom már egy ideje, idegesen szeretnék járkálni a szobában, helyette fasságokat írogatok a tumblerre, és olyan dolgokra válaszolok, olyan párbeszédekbe folyok bele, amikbe normálisan nem tenném.

kellett nekem a ma esti zenés próba, mint egy meleg démoni ölelés a Winchester-fivéreknek, de sebaj, majd holnap rohangászom napközben félpánikban. Na, lehet, h vasárnap után már jobban leszek. Mármint nyugodtabb, mert jól vagyok amúgy, jól, jól, jól. Leszek.