.

ide már képet sem érdemes keresni.
mintha tényleg szakadék fölött mennék csukott szemmel, és most pislogtam volna egyet a valóságra.
ennyire nincsen értelme semminek, amit teszek?
opciók, azok vannak. lehet csukott szemmel továbbrohangászni, hang alapján elolvasni a betűket és megállapítani a színeket. ezt teszem úgy is évek óta.
el is fogadhatom azt, hogy nem vagyok értékes, csak bizonyos, számomra érdektelen szempontokból, élhetek olyan világban, aminek nincs köze hozzám. hiszen ezt teszem, nem?

régen ittam azért bulin, hogy ne érezzem magamat rosszul. szerintem olyan négy éve utoljára.

nem kell aggódni, majd pihenek, és helyreáll a rózsaszín szemüveg, és marad minden a régiben - egészen a léc végéig.

sokkal jobb lennne, ha nem lennének álmaim.