Nekem most fájnak az indexen címlapon lévő blogok... hozzászólásai. Nem a bejegyzések, azok egészen... hogyismondja, érdektelenek, vagy mi, de a hozzászólások. Jájj. Sok határozottan hülyéző ember. Alig találok fehér ember közt európait.

Too late, you dropped the drawbridge
You let the vampires in
You caused this shit to happen, and now you want out?

volt pár pillanat a múlt... szombat reggelben, amikor úgy éreztem, van kinek, és nem nekem. a dalban. azóta elmúlt. most furaság van. most panelházban élek teljesen, a semmi fölött a semmi közepén.
tegnap éneken bele kellett mennem a dalba, és eszembe jutott az, amikor utoljára, és eszembe jutott, hogy mire kell gondolnom, és ettől még most sem jó. vagyis... mittomééén, hagyjatok már. nem akarok okos lenni (nem vagyok), nem akarok komoly lenni, nem akarok összeszedett lenni, csak lennék már.

Néha eszembe jut, akartam blogolni arról, hogy mennyire és miért, de rosszul esett amit Tanárúr mondott a funtineli előtt - mert én szeretem a darabot, és megbarátkoztam a karakteremmel, és gondolkodtam rajta. Az igaz, hogy nem túl sokat, mert próbán előtte nem olyan visszajelzést kaptam, ami alapján szükségét éreztem volna, hogy asszony 1 sanyarú sorsán sokat kellene még elmélkednem. ez nem egy gondolkodós szerep, csinálni kell, nem beszélni róla. baromira zavar ám a kollektív lecseszés/büntetés. Azt mondják meg, nekem mit kell csinálnom, mit kell javítanom, mi az amit nem tettem meg, hoy ezt érdemeljem. Én járok beszédtechnikára, megpróbálom alkalmazni a tanultakat a jelenetemben, még akkor is, ha nem sikerül, igyekszem felfűtődni meg átgondolni, h az a szerencsétlen nő minek megy fel jósoltatni magának, lelkesedem a darabért, beszélgetek a többiekkel színházról, társulatról vatevör (lassan már elegem is van, h állandóan ezen témázunk), mit még? és honnan kéne tudnom, h mit és hogyan?
Szóval ez. De ez csak nyavaj. Már nem érdekel igazából, ritkán látok direkt összefüggést az eredmény és az erőfeszítéseim között, úgyhogy figyelmen kívül hagyom az elítéléseket meg ilyeneket, mert egyszerűen nem vagyok képes alkalmazni őket.

Ja, végig abban a lázban égtem, h milyen jó lesz ez az előadás.
Viszont egyet tudok, azt, hogy akkor rendszeresen beszédtechnikázom, mert az jó. Azt élvezem is néha. És hasznos lesz. Mert ebben biztos vagyok legalább.
És mi lenne, ha ma elmennék bulizni? Kipróbálni, hogy milyen lennék normális embernek? :D