péntek, február 27



Szal ezeket terveztem tegnap. Mindent a deviantart stockjaiból szereztem, egyszer majd, ha nagy leszek, utánanézek, mit honnan, de egyelőre.

Amúgy ezek leendő előadások, voltak Kapolcson, remélem, lesznek még sokat.
Messzemenő következtetések levonásával minimum egy hetet várnom kell. Miért? Mert. Mert ez lehet csak ez a pár nap, mittoméén. Nyilván ezt is túl tudom dramatizálni. Mint mindent. Csak ebben a témakörben még nem blogoltam - lehet, h nem is fogok, majd. Kiderül.

Amúgy meg hosszú a mai nap, 10-re jöttem, fél7ig vagyok, kolléganő postán volt egy órát, aztán megy enni egy órát, én meg egyedül pörgök itt. Szédülök, pedig kivételesen reggeliztem. Sőt, tegnap este is ettem.
--
najó, ebből nem lesz ma sem értelmes semmi. viszont ... reggel jó volt az eső hangjára ébredni.
és most vannak messze Vashölgy és RBG és azért gondolok rájuk :integet messziről:

csütörtök, február 26

hm. tegnap megnéztem az Árvaházat. Korrekt film. Nem úgy magával ragadó, mint a Faun, viszont szerintem rendes befejezése van neki, nem úgy, mint.
Valószínűleg azért, mert (hm, SPOILEREK JÖNNEK!) nem tündérek, hanem halottak vannak bennük, és a meseiség is horror inkább. Eleinte azt hittem, h a képzelt barátok nem ilyen egyszerűen csak valamikor élt emberek, hanem ennél megfoghatatlanabb az egész. Aztán persze beindultak a WoDos és Hatodikérzékes reflexek. A film ügyesen elvan a két értelmezés közti határon, ez jó, jobb, mintha csak egy magyarázat lenne, szeretem ezt a vonulatot, amikor lehet is, meg nem is az egész. Jó ötletek voltak benne, na.
Viszont utána kb először féltem kicsit a szobában éjszaka egyedül. Jájj. Most olvasok.

szerda, február 25

á, á, á, megnéztem a farsangi képeket, ...viaszbabáról zseniális kép van :D NPC-nek, azonnal ^^, már asszem tudom, ki is lesz belőle.

viszont indulnom kéne lassan, vár az otthon.
jájj, üres gyomorra kávé, és rá megint az ideg az nem jó. igen, megint-még mindig albi és pénz-kaja gondok. Csak legyek túl a márciuson... csak.
Elvben nekiindultam a diplomamunkának, most lelkesedem, és erőt is érzek magamban hozzá.
--
végighallgattam a jútúbos magyarzenés playlistemet (most megy a vége, az újra...)
...megváltozott minden az éjjel.. a legfontosabbat nem mondtam még el...
jajj, de nagyon furcsa... furcsa... furcsa...
hm. tulajdonképpen... nem így lett a vége, és ez jó.
Wake me up before I change again
Remind me the story that I won´t get insane
félelmetes a jövő.

de most azért többnyire a rettegések közepette legalább nem érzem, hogy lemaradnék valamiről.

kedd, február 24

Your result for Reincarnation Placement Exam...

Starfleet Crewperson

70% Intrigue, 78% Civilization, 72% Humanity, 48% Urbanization.


As Mister Spock would say: Fascinating. It seems you've managed to hit the edge of the curve on all metrics. An extraordinary life is almost certain.



According to your answers, you want it all, you want a lot of it, and you're willing to do what it takes to get it! Adventure! Romance! Technology! Challenge! You love civilization. You like people. You love the complications and joys of a big, weird crowd of humans plus lots of other beings wandering into dangerous and complicated corners of the galaxy.



There is an ideal place for you, and you are ideal for it: Welcome to the crew of the starship Enterprise. Captain Kirk would have welcomed you aboard himself, but his head was too big to fit in the landing bay.


Take Reincarnation Placement Exam
at HelloQuizzy

Még mindig szeretnék zenekart. De olyat mostmár, amiben éneklek, a hegedű azért nem annyira. Persze az is lehet, mert földön fetrengve lehet hegedülni is, nem csak énekelni, de azért mégiscsak. Amúgy meg szvsz pénteken elmegyek a MarcoPó... Afterba a koncertekre, mert tulajdonképpen jó élőben hallgatni-nézni koncertet - és ezek még érdekelnek is.

Addig kidolgozom azt a módszert, hogyan eszem olcsón. Főzök otthon, és esténként eszem (meleget). Azért bízom benne, h Luca fizet, meg lehet, h azt kéne, hogy rábízom tulajékra a behajtást, hátha rájuk jobban hallgat, vagy mittomén.

majdnem be kellett ugranom dömdödömnek, ami dejó lett volna, de aztán mégsem, sajnos. mindenesetre jövőhéten vidékelek csütörtökön.

hétfő, február 23

Együttesem

"A recept a következő:

1. Kattints rá a Wikipedia "random article" linkjére. A szócikk címe lesz a zenekarod neve.
2. A "random quotation" oldalon válaszd ki a legutolsó idézet legutolsó 4-5 szavát. Ez lesz a zenekarod albumának címe.
3. Majd a Flickren az utolsó 7 nap érdekes képei közül válaszd ki a harmadikat, bármi is legyen az. Ez lesz az album borítója..." by webisztán

Battle of Santa Lucia - The mirror that reflects it.

jajj, már megint kezdődik a hónap vége, izgalmas lesz. :crossing fingers: csak az ex k. l. fizesse még az elmúlt kéthavi rezsi felét meg a tartozását. Akkor lehet, h lesz pénzem kajára.

tegnap olyan fáradt voltam estére, hogy lefeküdtem és elaludtam, szinte azonnal. a körmagyar meg az énekvizsga, talán. hát. nem tudom, nem tudom.

szombat, február 21

csakúgy.
jelentem, ma este Körmagyar, mindjárt mehetek pakolni, csak előbb még kapacitálom a családomat, h a holnapi koncertre jöjjenek már el, és hallgassanak embereket, meg engem énekelni.
tegnap megnéztük Farkassal a Szerelem második vériget, megint rájöttem, h a filmek nem feltétlenül annyira gázak, mint a címük, mi több. Aztán volt vicces családi vacsora, ami leginkább az én részemről volt vicces, mert egy kezemen meg tudom számolni, hány ismerősöm családjával étkeztem én már egyedüli vendégként, és valami hihetetlen mértékben tudok pánikolni ilyen jellegű szociális közegben - függetlenül a konkrét emberektől. Sebaj, lassan meg kell tanulnom, milyen normáliséknál az élet. (muhaha, haha, ha.) Jájj, értitek, én még a Bázison is zavarban vagyok, meg úgy általában barátoknál "vendégségben".

Itt most meg baromi hideg van, mert apáméktól blogolok, és már vagy egy hónapja nem megy a fűtés a régi szobámban, mer rossz a cirkós izé, és ez fűt...ené ezt a részleget. Lakótársammal kb egy hete nem találkoztam, csak hallom néha, hogy létezik, de olyankor én alszom, vagy aludni szeretnék még.

nna.

péntek, február 20

still in love

Diary of Dreams - The Wedding


ez a szám úgyse lesz keringőnek farsangon, mondjuk ezért sem megyek. viszont most lassan indulnom kell próbálni dalolást - jut eszembe, vegyetek tőlem jegyet vasárnapra, mert éneklek én is, és milyen már, hogy senki nem kíváncsi rám? (egészen normális, de az más kérdés).

játszottunk

... kint, a főtéren könnyes melodráma, a félvér platánfa utánakiált egy férfinak, aki egy pillanatra megáll, de aztán siet tovább már, nem néz hátra...
... közben a kávézóban a macskalány úgy eszi a fagyit, hogy a pincér elfelejti kiszolgálni a vendégeket...
...aztán a platánfa sír, a hínárlány meg próbálja észhez téríteni...
... macskalány tűzvörösen rakja le a telefont, és megy megmutatni a bogyókat, amiket talált a sövénytúra után...

... és este isznak a kocsmában laurapalmerral, aki későn jön rá, h részegen nehezebben titkolózik, ezért inkább gyorsan hazaviteti magukat az alig idősebbnek tűnő nevelőapjával.

aztán még a platánlány meglátogatja azt a családot, ami akár az övé is lehetett volna, ha nem történnek dolgok hat évvel ezelőtt.

csütörtök, február 19

Mindig ugyanaz a szám megy a fejemben.

Tegnap sütött a nap a szobában (nem, nem porladtam el), és azt hiszem, először éreztem igazán otthonosnak. Először volt megnyugtató érzés ránézni a Dolgokra, amik Vannak Kiragasztva.

Megnéztem az Utolsó tangó Párizsban filmet, furcsa volt leginkább, meg persze szép. De olyan... furcsa. A főszereplő férfit (Marlon Brando) épp csak nyomokban találtam vonzónak, így nem értettem, miért mászkál hozzá vissza a csaj. Jó, persze, most olvasom, meg sejtettem is, h mindenféle zsenialitásokat fognak emlegetni, meg azért agyilag értem én,hogy van neki közben kiderülő sötét múltja - csak nem érdekelt. Komolyan végig azon agyaltam, hogy persze-persze, sejtetés, hogy a fickó apja miket (meg most ezt olvastam: ". As a side note let me tell you that legend has it that in the original script, the Maria Schnaider's character, was a boy."Gváhh. Nekem fiús csajként jobban bejött, but it makes sense, de a váltás is.), meg nyilván roppant szar volt neki az élet, de... ez engem miért érdekeljen?

A csaj (Maria Schneider) az gyönyörű volt, btw.
Jahogy, botrányfilm. Az ilyen hatásokról persze lemaradok, nekem csak ... ismerős és idegen világ volt egyszerre.
És büszke vagyok magamra, mert azonnal az Álmodozókra asszociáltam, (és az meg tetszett, és ott érdekeltek a szereplők) - a rendező ugyanaz. Háhhá.
Művelődni akarok régi filmekből is, rájöttem, mert ha a sztori annyira nem is megrázó, a képi világ mindenképpen.

Sandmanből elolvastam a vortexes sztori végét - na, az katarktikus volt még így is. jájj. namindegy. ma megyek mesélni csingit, arra is kellett az ihletés.

szerda, február 18

hm, tegnap hirtelen ötlettől megvezetve lementem az Ízlésficamos buliba a morrisons2be. Fura volt. Ráébresztett, mennyire nem szeretem ezt a "retro" kategóriát. (törölve egy adag nyavaly, mert minek)
Nagyjából ugyanolyan értékű az egész, mint a karaokéző talajmerevrészeg csajok hallgatása a szomszédban. Az is szórakoztató. Egy másik tudatállapotban. Nekem ez egy koktél és két erősebb cigi után már egészen magától értetődő volt... ráhangolódni a Glamourra, ugyebár, letükrözni az aktuális karakteremet.
Különben a társaság jó volt, ellensúlyozva (mint mindig) az egészet, táncoltam jót, meg ilyenek.
Két freaky arccal futottam össze, egy szőke srác reagált rám ... furcsán ( pofámba bámul, meg arcokat vág, amiket nem voltam képes értelmezni, aztán meg a folyosón aszondja, szép meg kedves lány vagyok :muhaha: ) meg volt egy másik vmi török tanuló srác, aki felkért táncolni, aztán meg beszélgetett inkább, de magyarul ő alig, én meg nem akartam angolul (gonosz, önző izé vagyok, vatevör), és jött utánam, amikor feltűnően unatkoztam az egyik teremben, és leginkább mászkáltam volna, meg néztem volna az embereket. Nem értem, mert semmi közös téma, semmi az égvilágon, még a közös nyelv sem volt köztünk, ami miatt érdemes lett volna folytatnunk a társalgást. Végül visszamentem Latintáncosékhoz, és úgy tűnik, velük nem akart megismerkedni. Ja el is felejtettem, látva, h feltűnően utálom a partit, meg úgy általában mindent, javasolta, hogy menjünk hozzá inni :rotfl: . Addigra már csak röhögtem. Persze, tudomén, h nőt akart magának, de úgy egyáltalán... ennyire nem érdekelte a másik oldal visszajelzése (vagy annak teljes hiánya?). És még nekem volt lelkiismeretfurdalásom, h végül úgy koptattam le, h egyszerűen figyelmen kívül hagytam. Azon gondolkodom, ilyenkor meg kell mondani, hogy bocs, nem veled szeretnék szórakozni? :nemertem:

nah.

kedd, február 17

Írtam Karel nevében X-blogra.
(és közben olvasom az Equinox book bevezető novelláját, és a CtL még mindig. Még mindig nagyon. )

Még nem tudom, milyen Elcserélt lennék. Ki rabolna el és miért. De valószínűleg Budapest Árkádiai mindenkori megfelelője. Hogy örökre járjak az utcákon és a villamosokon meg a buszokon. Ködökben és esőkben. Szellemként. Aki néha konkrét alakot tud ölteni, ha nagyon kell, és nagyon akar.
Víz-szél elementál? Darkling? Vagy Faeriest?
:nagyot sóhajt:

most a tavasz udvarhoz csatlakoznék. máskor a télhez, vagy az őszhöz. de leginkább tavasz. meg esetleg a nyár - mindnek van értelme.

Learning to fly

ma megint dolgozni kell, úgyhogy gyorsnak kell lennem.
(közben intéznünk kell netet is, Lakótársnak sürgősebb, mint nekem, szal akár még az is lehet. Meg kell merőkanál ^^)

a hóval az a helyzet, hogy szép. és rá ehet nézni Odaföntről, és fák ágfraktáljai, meg a szokásos. És a kísérteties sirálysikolyok a varjúkárogás közben - tegnap erre ébredtem, és egy pillanatra mindenféle őshüllők rémlettek fel előttem, ahogy vadásznak a panelek között az rohangászó emberekre.

én is álmodtam, de Elmebeteggel szemben egészen unalmas volt az egész - Társulattal cigiztünk a Vasasban az erkélyen, meg nyilván buszoztam, meg az erdőim és betonutaim a sárgászölden. Tulajdonképpen frissebbnek kéne lennem, mert emberi időben feküdtem le aludni, de ennek örömére felébredtem éjszaka eleget ahhoz, h ne tűnjön egybefüggőnek az éjszaka. De a hó. Az reggel kárpótolt.

...its times like these you learn to live again(?)...

hallgattam a neofolk válogatásomat, megint leesett, hogy ha valami changelingthelost zene, akkor ez az.




Who stole the sun from its place in my heart?

My arms are like the branches; of the tree that never dies
My heart was filled with laughter; like the madness in your eyes
My fingers are like daggers; scratching symbols in your skin
We exist beyond redemption; no salvation without sin
Tegnap énekórán megint rájöttünk, hogy egyelőre akkor tudok énekelni, ha átélek (meg B-t, meg C-ét :teglaellenvedopajzs: ). Igazából csak repülni kell megtanulnom, mert szinte érzem a szárnyakat (meg aztán a hátamban az izomlázat), kúlság. Fókuszok, ugye, Vashölgy?
On the edge (in the hedge). A szakadák szélén, vagy kötélen táncolni, mert ha egy kicsit is odébb lépek, már képtelen vagyok mondjuk a sírástól énekelni. Freaky.

--

az szinte biztos, h nem megyek farsangra. ha netán érdekel vkit: az első ok nyilván az, h egy depper pi... zombi vagyok, továbbá nincs kedvem attól szarul érezni magam, h nincs kivel táncolni a keringőkre, nincs kedvem végignézni a műsort, ilyesmi. Meg van programom ugyanakkor, meg...
oké, nem találkozom általában mindenkivel, akivel szívesen összefutnék a farsangon, de majd inkább megyek a tavaszi találkozóra, ha módom lesz rá.

hétfő, február 16

jajj. azért ez nem az a hétfő, ami megnaposítja a hete, vagy vmi ilyesmi. mondjuk voltak zavaros álmaim, futottunk meg minden (ezúttal nem álmodtam NPCvel).
el vagyunk havazva... haha, ráadásul mégsem lesz a duett, mert elbénáztuk a szervezését. én egy hét alatt meg... mit tanulnék meg énekelni. mondjuk nem is érzem úgy, h ilyen hirtelen annyira kéne.
... meg a szkenner is baromi lassú. vháhh.

péntek, február 13

durva, beköltözött hozzám egy ember. bár igazából találkozni még nem sikerült vele, mert mire hazaértem, már aludt, mire felkeltem, éppen indult :D furák az emberek.

ma reggel a szél csak marginálisan volt elviselhető a rétemen, még mindig merev az arcom a hidegtől. azt hiszem, tudom, milyen lehet, amikor úgy gyártanak szélelementált, hogy kirakják a szélbe, és szétfújják.

szappanopera mese, olvasok most hozzá kiegészítőket, mert kellenek, mert jó ötleteket adnak.

csütörtök, február 12

:felsóhajt:
jajj. én csak megnéztem egy képet :mentegetőzik: veszélyes. és nem tudom, am megyek-e de nem, ma sem.
hozzátenném a tegnaphoz, hogy én beleindultam a délutánba, és megvártam a sötétkék fellegek alatt, hogy elérjen a kaland Tünc esemese képében, aztán utána lesétáltam egy megállót, és elindultam vissza.... érti, amikor lemondjuk a próbát, és visszamegyek, és bentmaradok a városban, hátha történik valami.
Tanulok Fate-t kezelni (vagy entropyt, ha úgy tetszik).
én ezt szeretem.
hm, halódik a fülhallgatóm, most már valóban össze kéne szednem a következőt.

a tegnapi napra szükségem volt már nagyon, köszönöm, Bázislakók.
tanulság, h legyen nálam mindig fogkefe és dezodor, és szeüveg és kontaktlencsetartó. És otthonra meg beszerzek egy hálózsákot, mert az amúgy sem árt majd, meg mondjuk plusz ágynemű meg... rend :D

a blogstílusok elemzése meg a szobámban tartott rendetlenség összevetése nem vezet jóra. no, meló.

szerda, február 11

...ne legyél már ilyen mélységesen felületes...

notehát. milyen különböző izé lenne belőlem a különféle nWoDos fajok közül?
mit mesélnék én be magamnak?
Lássuk a karakterisztikákat. Mi az, ami nem átlagos a tulajdonságaim közül? Háát... a Composure-om az tuti csak egyes. Esetleg Intelligenciára adnék hármast, de csak félve, és csak azért mert muszáj vmiből. A Presence-re esetleg rákérdezek, mert hátha van némi kisugárzásom vagy mim. De a többi kettes. Vagy még a Staminám egyes.

Skills: academics egy, az érettségi miatt. Sciences... kettő mondjuk, mert mérnökdiplomához közel állok. Occult egy, mert már hallottam mindenféle izékről (rpg related ugyna, de akkor is.) Computer: 1.
Athletics: egyes, mert valamennyire van mozgásérzékem asszem. Survival: egy, mert cserkész voltam, és emlékszem némileg.
Empathy: kettes, mert. Expression: kettő. Intimidation: egy, már ijedtek meg tőlem. Socialize: egyes, ha odafigyelek. Subterfuge: egyes, mert néha sikerül, bár hazudni nem tudok, színpadon azért működik.

Jólvan. Meriteket hagyjuk, olyanjaim nincsenek. Csak Flaw-k.

Erény: Charity asszem, Vice: Torkosság vagy Irígység, nemtom.
Koncepció: titokban színészkedő recepciós vagy fordítva.

Requiem: ki ölelne vámpírnak, és miért egy ilyet? Fontos kapcsolata nincsen, kiemelkedő képességei nincsenek - még ghoulnak sem igazán alkalmas, mert tucattermék. Szóval csak kvázi véletlenül, vagy szeszélyből lenne belőlem vámpír. Daeva, mert azért mégiscsak, esetleg Gangrel véletlenül. Covenantnak jó eséllyel a Lancea Sanctumot választanám. Azzal együtt is, amit olvastam róla.

a többit majd.
amit tegnap, azt ma már nem érzem. (nem tudom, ezt mire gondolom.) volt egy félórás diplomatervezésem, valahogy kénefolytatnom, de itt bent nincs hozzá lelkierőm már, főleg a netes keresgéléshez. Kell otthonra a net. mert akkor ülhetek ott. De legalább sejtem, mit kell még megcsinálnom. valami erőt érzek magamban, de ahhoz nem itt kéne ülnöm, hanem otthon. majd meglátom.
Wake me up before I change again
Remind me the story that I won´t get insane
Tell me why it´s always the same
Explain me the reason why I´m so much in pain

Before I change again...
Remind me the story that I won't get insane
Before I change again...
Remind me the story that I won't get insane
álmodtam is, villamossal-busszal a világ végére, mint rendesen, ismerős városban jártam, itt szoktam máskor is ...
jájj. jáhájj. ijesztő ez a csingis tűnődéseim és játékok szemszögéből nézve. miért álmodok én ugyanott? perzse, persze. csak szeretném érteni... csak szeretném megjegyezni, csak szeretném mindig ismerősnek találni... szeretném érteni.
Külvárosi részek, mint Csepel délen, vagy rákosizé, vagy északra óbudán is túl. Erdősebb vidékek, a valóságban is elfog az a borzongás, ha meglátom, ha először utazom arrafelé. És mindig nagyon hosszú bkvjáratok visznek oda, most például ott voltam, ami Budapest legkülsőbb része a térkép szerint is, de valami rémisztően messze volt a központtól.
Volt ott egy ismerős, félhomályos tó, ahol már fürödtünk sokat, csúszda is vezetett bele, de most senki nem volt ott, csak én jártam körbe. az egyik fele erdőpart, a másik fele elhagyatott üzemi rész, betonnal, drótkerítéssel. És valami olyan pengés forgóajtóval, ami feldarabol, ha belemész. (Stalker hatás, naná.) :meg erdők is, és betonút, meg ilyenek. Meg emtétés félbloggerek. Meg a cégtől vki.

De azt még nemtom, ki a Mágus.

a izét is kéne írnom, ahho sem ártana egy pendrájv vagy net. ott tartok, h... hol is? napsütés, tenni kéne valamit, most kicsit szurdikban érzem magam, de az unalmasabb fajtában, és nem érzem előszelét semminek, ami jó is, rossz is. leginkább unalmas. uuunaaaalmaaaaas.
de csak meg kell írnom a kib diplomát és boldog leszek, és felszabadult és vatevör.

szeretnék írni egy abszolút lényegtelen bejegyzést karakterekről, meg arról is, hogy én mi lennék. majd mindjárt, vagy nem.
ma buliba szeretnék menni. valaki?

kedd, február 10

ja, asszem lett lakótársam, igazi.
és kidekoráltam a falam egy részét floppybelsőkkel.
és. és.

és ki a Mágus?

hétfő, február 9

különben szombaton az előadás után ottmaradtunk, pörögtem körbe, benéztem a koncertre, ami nem volt rossz, és úgy általában jól éreztem magamat, csak aztán hajnalban otthon fogyott el az önértékelésem vagy mim (az előző bejegyzésben írtak miatt - mert, ha vki olyan nem tart lényegesnek, akit én meg igen, az nem tesz jót az önértékelésnek, ez van.)
Azon meglepődtem, h szombat este milyen szinten pörögtem. Rég volt ilyen, és oké, h alkohol volt, de... ilyenkor úgy érzem, az egyhelybenüléses, kontaktnélküliség húz le. (Aztán persze nem csak az.)
Vasárnap boldog tavaszelő volt, majdnemmpontjó meleg- egy kicsit határozottabb plusz fokok, és tökéletes. A felhőkkel is. A kis esővel pláne. A naggyal is.
Meg a kopasz énekesnő is.

Aztán Karel Fiala. még mindig gondolkodik.
hungarocelldarabok esnek az égből.
karel fiala gondolkodik, hogy írjon-e egy blogbejegyzést.
benézett a tavasz a hétvégén, volt egy teltházas, ámde a többség számára bonyolult előadásunk, ilyesmik.

Egy dologra megint rájöttem a félitavaszi időben, ebéd felé haladva, hogy a következetesség csak illúzió. Meg, hogy bármennyire is rossz érzés bármiből is az egyoldalú, és nálam amúgy is necc a közelengedés, de, ha már úgy alakult, hogy valakit megszerettem nagyon, akkor szarjam már le, hogy én meg tök közömbös vagyok számára úgy általában. Úgy döntöttem, megengedhetem magamnak azt, h ettől függetlenül kedveljem nagyon.

közben pár órára kihagytam munka miatt, hehh.

péntek, február 6

tulajdonképpen kurvaélet :)

csak úgy spontánul. de, azt hiszem, a napsütésnek örülök (ó, nem gót, nem gót, de reggel a ködbe merült margitszigettel már megvolt a múlandóság szépsége iránt érzett... nah. :lelövi a mondatokat: )
mert ugyan vannak pillanatok, amikor elfelejtem, de az csak a betonkocka szobákat mereven sütő nap üressége.
és az iszonyú, hogy tegnap nem volt kedvem menni. hiszen eddig a barátaim jelentették a nap-heti adagot. furcsa. furcsa. furcsa. ahogy az is, amit írtam, sivatag, az elpépült kezű lány, a 120 szép csigaház, az izék a ködben (ja, ez nem az), nem tudom a pihenésnek milyen foka kéne. az éltnek milyen foka. mi jöhet még, mi jöhet még, kérdezi kétségbeesetten a várkapitány testőre.

Így utólag vicces végignézett az összegyűjtött 9 képet. Biztos találok még valahol fekete vagy sötétbarna, hosszabbhajú, sminkelt. Én. nem. értem. ezt. az. egészet. . . . .. ....

there're locking up the sun

napfényesen koszos vízben elsüllyedni nem szép. namindegy.
szokták azt is mondani, h felesleges baromság a gótulás. hogy magának csinálja az ember. tehát nincsen semmi baj, sehol, hisz semmi rossz nem történik velem. ha ez igaz, akkor azok a lehetőségek, hogy nem létezik az, amit érzek, vagy az, hogy nem működöm rendesen.

Tulajdonképpen... érdekes meglátás, hogy nem léteznek az érzéseim. A gondolataim sem. Én sem. Én csak elképzelem magamat. Csak viselkedés vagyok, csak reakció, csak tükör. Csak álarc, ha úgy tetszik.

hm?
jobbra fent frissítettem az előadáslistát, holnap beckett, pl.
Ha netán valaki úgy érzi, írna valamely előadásról kritikát valami olvasottabb blogba, netán újságba, nemértekhozzá, h hova lehet, annak szívesen szerzek tiszteletjegyet :) kell ez.

tegnap volt Írórend, ami jó, mert kikapcsol, és nincs semmiféle olyan stresszes része, h dehát jót kéne írni. És ez jó. Meg a társaság, Viaszbaba közben még egy programot is megír, Vashölgy és RBG ruhát próbálnak, én meg 1999es Cosmopolitant olvasgatok. Egyelőre inkább a sminket és a ruhát nézegetem - 'történelmi' játékot mesélni jó :D

Kezdem sejteni, mennyire kezelhetetlenek a démonok itt bent, már nem emberekre vágynak, az csak túlélő adag. Ez egy szomorú történet. Még nem tudom pontosan, mi kéne, leginkább alvás. Sok alvás. De azt hiszem, a kreatív tevékenység is segít - az a fajta, amiben sikerélményem van.

Láttam a metrón egy trentreznort.

csütörtök, február 5

Nah, képzeletbeli lakótársam úgy döntött, megmarad képzeletbelinek - tehát ha netán van valaki, aki tudna és szeretne sürgősen (februárban :S) költözni Óbudába egy pöpec kétszobás panel abszolút különbejáratú és erkélyes szobájába mellém, annak nagyon örülnék. A tulaj ismerős és jó fej, én is roppant toleráns vagyok (képzeletbeli lakótárs tanúsíthatja), távhős ugyan, de a bérleti díj nem drága. Van mosógép, mikró, gáztűzhely, bútorok, hűtő... ööö... ilyesmik.
Net még nincs, de lehet bármikor (célszerűen valami kedvezményes időszakot kéne elcsípni a bekötéssel, de ez szokott lenni).
Állatot nem szeretne Tulaj, dohányozni erkélyen lehet...

egyelőre ez jutott eszembe.

Igazából baromi sürgős az ügy :kétségbeesett pillantások:

írok is ld50re meg iwiwre is mindjárt.
meditatív utazás reggel kőbányáról angyalföldre, 9es, 1es, metró, volt kábé három óra alvás előtte, nem éreztem a fáradtságot, csak az utazást. furcsa az egyes vonalán a város, főleg így ködben. nem erre éltem eddig.

FemmeFatale még mindig nagyon vendéglátó, szinte zavarbaejtően :D de jó volt, a semmi közepén van mindenki, látom. Megint durva tavasz jön asszem. Ez amúgy biztos, valamilyen szempontból.

szerda, február 4

sajnálom, kaja nélkül nem tudok gondolkodni. úgyhogy egyelőre nem vagyok hajlandó diplomatémán tökölni, amíg nem ettem, értve?
--
hányingerem van. meg elegem.

kedd, február 3

még négy

Feladtam, most hirtelen nem találok még kettőt. (Látszik, h soha nem jegyzem meg a színészek neveit.
6. Nicola Sirkis (Indochine)


7. Chris Corner


8. Trent Reznor


9. Jared Leto


Okéoké, már csak egy hiányzik. Majd összeszedek mégegyet ^^
Elmebeteg nemjelölős cucca, tíz olyan híresember (aka celeb), akit "nem rúgnék ki az ágyamból" (idézőjel, mert asszem mindenkire agresszív lennék, aki a megkérdezésem nélkül elfoglalja az alvóhelyemet. mert aludni jó.)

1. Brian Molko



2. Johnny Depp



3. Adrian Hates



4. Ville Valo



5. Roy Dupuis (Nikita sorozatból ^^)



na, a másik ötöt majd máskor, elfáradtam... meg rájöttem, hogya kedvenc sorozataim/filmjeim kedvenc szereplőit, ill. a kedvenc együtteseim énekesit sorolnám fel elsősorban, az meg uncsi.
Megtudtam, hogy...

... a kráni elfeknél örök ősz van, mindig aranyló alkonyatban (a többinél meg örök tavasz, btw)
... a szándékos álmok ritkán működnek úgy, ahogy szeretném
... jó zenére ébredni, mert érezni, ahogy felránt a valóságba, és kontextusokba rendezi a reggelt (pure morning)
... nehéz szoknyát vasalni asztalon
... bizonyos dolgokat sosem írok le, mert elfelejtem őket, mire beérek a net elé.

Tulajdonképpen egy darab fantasy történetem van összesen, azt fogalmazgatom magamban újra meg újra. Tulajdonképpen egyszer megírhatnám, én még világot sem szeretnék hozzá kitalálni, mert minek. Lehetne belőle életem első és utolsó M* novellája. Ehh mittomén, majd valamikor, most inkább diploma illetve forgatókönyv illetve csingimese. A középsőre is lett képem, csak nehéz behoznom otthonról,mert a pendrájvom benne volt az ellopott táskámban.
A million faces, each a million lies
for each and all a chrome disguise
prompts for action, force reaction
embody promise in a sheen so pure.
Hurt, the measure of blind ambition,
the testament to your singular disease.
Against all wisdom you heed no warning,
your desires giving you away.

If I could change your mind,
I wouldn't save you from the path you wander.

In desperation dreams, any soul can set you free.
And I still hear you scream,
in every breath, in every single motion.
Burning innocence, the fire to set you free.


Your actions turn conquest to dust.
Importance of fate, you foolishly place trust.
Sense fear in your broken breathing.
Resort to shadows till your body expires.
All creation has the promise of heaven,
and still you travel the road to hell.
I'm saying nothing for the good of myself,
but I'm still talking and you're not listening.

If I could change your mind,
I wouldn't save you from the path you wander.
In desperation dreams, any soul can set you free.
And I still hear you scream,
in every breath, in every single motion.
Burning innocence, the fire to set you free.

As night descends upon the city,
the streets are cold, the lights go by.
And in the stories of the people,
a million faces, a million lies.
They'll never say they feel what you feel,
that they can see the world you see.
And in their faces, their expressions,
a million faces, a million lies.


VNV Nation - Chrome

hétfő, február 2

Is there a hero somewhere, someone who appears and saves the day
Someone who holds out a hand and turns back time
Is there a hero somewhere, someone who will never walk away
Who doesn't turn a blind eye to a crime
lol.
amikor Mr. Sarcastic jegyzi meg, h voltam már jobb fej is...
és nem találom a beszóló kollégát cukorral, helyette egy másikat...



szóval egyensúly.
asszem X visszatér vagy ilyesmi... aztán, ha az egresszió sem visz tovább, akkor nemtom mi lesz. nem baj, egyelőre megyek előre és lövök bullettime-ban.

megvolt a bemutató, még jól is éreztem közben magam (meg rájöttem, h én is meg tudok utálni bárkit öt percben örök életre), meg mentem hazafelé, meg voltak fák és volt sötét, csak a hétvége volt olyan elveszett, hogyha nincs az Odúban a meglepetésizé RBG-nek, akkor, nemtom. mindegy.
de az jó volt, a pillanatnyi túléléshez elég glamourt adott.

voltam otthon is, szombaton ráébredtem, hha kéne se lenne hova hazamennem. vasárnap már tűrhető volt, megnéztünk vmi rettenet filmet pókzombivá váló emberekről, térkapukról megminden, a főszereplőjébe persze azonnal szerelmes lettem (illetve a hosszú hajába).
este rávettem magamat a maxpayne filmre. a hóesés. a hóesés. a hóesés.
a hóesés.
az.

égeti a gyomromat a kakaó. meg a víz. meg minden.

egy bizonyos szemszögből nézve csodaországban vagyok. mert nem tudok hazajutni.