asszem X visszatér vagy ilyesmi... aztán, ha az egresszió sem visz tovább, akkor nemtom mi lesz. nem baj, egyelőre megyek előre és lövök bullettime-ban.

megvolt a bemutató, még jól is éreztem közben magam (meg rájöttem, h én is meg tudok utálni bárkit öt percben örök életre), meg mentem hazafelé, meg voltak fák és volt sötét, csak a hétvége volt olyan elveszett, hogyha nincs az Odúban a meglepetésizé RBG-nek, akkor, nemtom. mindegy.
de az jó volt, a pillanatnyi túléléshez elég glamourt adott.

voltam otthon is, szombaton ráébredtem, hha kéne se lenne hova hazamennem. vasárnap már tűrhető volt, megnéztünk vmi rettenet filmet pókzombivá váló emberekről, térkapukról megminden, a főszereplőjébe persze azonnal szerelmes lettem (illetve a hosszú hajába).
este rávettem magamat a maxpayne filmre. a hóesés. a hóesés. a hóesés.
a hóesés.
az.

égeti a gyomromat a kakaó. meg a víz. meg minden.

egy bizonyos szemszögből nézve csodaországban vagyok. mert nem tudok hazajutni.