hétfő délelőtt brutális a meeting, amin jegyzetelnem kell. az a legdurvább, hogy mindenki ugyanilyen nyomott volt, főnök körmondatokban beszél, mintha hivatalos íméleket írna, ha tudnék olyan gyorsan gépelni, nem kéne utána átírnom a jegyzetet. És azért technokrata szívemet melengeti, h visszük a notebookot és azon dolgozunk, kivéve a másik oldal, az igazi ájtíst, mer ő meg papírra :D
tegnap rouen, kemény munka a mesélés, ezúttal jól leizzasztottak a kedves játékosok. a világképek ütköztetése kemény meló, és hiába a mesélőnek van igaza a saját világában, ha nehezen tudja csak elhitetni.
szerencsétlen novellával nem haladok és menteni sem sikerült azt a három szót, amit ma hozzáírtam. Közben rohan előre a világ.
Még mindig semmi hír a vizsgáról. Pofátlanság.
2 megjegyzés:
Elnézést visszamenőleg is az akadékoskodásért. Benne volt, hogy Micha érzelmileg nagyon rosszul vette le a helyzetet és nehezen álltam meg, hogy ne olyan viselkedést produkáljon, amivel az egész mesét - vagy legalábbis a saját szálát / életét - vágja tönkre, ráadásul ugye 99%-ban mesélek, amikor meg mindig nekem van igazam, ergo most erőt kell vennem magamon, ha el kell fogadnom a te igazad - még ha egyébként erre lényegesen ritkábban van szükség, mint eddig bármely más mesélő esetében. Szóval keep up the good work, a problémázás ellenére én nagyon jól éreztem magam a játékon.
:D nembaj, így legalább át kellett gondolnom olyan dolgokat is, amiket amúgy nem szoktam ^^
Megjegyzés küldése