naszóval, mostmár újra munkában. lassan bepótolom a kimaradt két napot, kitesznek együtt egy fél napnyi munkát. Najó, még egy-két órányi az, ami a kollégám részéről jönne nekem. És a maradék időben fogalmazgathatok leveleket.
Jól esett a betegszabi, lelkesen és nyugodtan jöttem be dolgozni. Persze, szép tavasz is van, azért is. Mondjuk az fura,a hogy a kollégám azt hiszi, hajnali kilenckor már tökéletesen funkcionálok... a bootolási időszak alatt nem illik kipróbálni, mire emlékszem abból, amit még hétfőn magyarázott el, de már akkor sem voltam egészen magamnál...
a gózongyulaszínház kéne nekünk, megállapítottuk ezt a narancssárga fallal leválasztott női öltözőben, a recsegő padló fölött. annyira kéne egy ilyen. Nem, ezt nem lehet érezni felújított művházakban. Utoljára... az RS9ben éreztem ezt.
kitágult az idő, szaladni kell, amíg el nem éget a napfény. szűk ez a rés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése