figyelek. figyelek. az eső esik. az ablakon keresztül zöld az ég, mellette lila.jobbra nézve meg kék a háztető fölött. már csak 27-et mutat a termosztát.

türelmetlen vagyok, az emberekkel, a világgal.
úgy tűnik, a próbákon fáj a pozitív visszajelzés, bár lehet, hogy örülnünk kéne, hogy legalább kapunk előremutató kritikát pár dologra, és nem mindenre azt, h ez így nem jó, mitöbb, röhejes. Nem érzem, hogy ki akarnák belőlünk hozni a legjobbat, csak talán valami vállalhatóbb minimumot. Üres térben nehéz irányokat találni. De megtaláljuk.
Megtalálom.

kockás papírok, kockás papírok.