Ösvények

A hétvége a pénteki mélypontról érdekes magasságokba szárnyalt. Az érdekes kulcsszó, a szürrealitás sem hiányzik, és a tavaszhoz, a furcsa időjáráshoz tökéletesen illik.

Munka után mentem ld51 dizájn megbeszélésre, annyira nem lepett meg az alacsony létszám, az már inkább, hogy szemlátomást a jelenlévől közül senki nem értett hozzá jobban nálam. Ellenben a struktúrált gondolkodásra sem voltak vevőek - tudomén, hogy feleslegesnek tűnik végiggondolni az egyéb lehetőségeket és opciókat, de anélkül nehezen lehet kitalálni új dolgot. Valahogy végig úgy éreztem, hogy a másik két lány felesleges pattogásnak tartja, amikor vissza-vissza térítem a beszélgetés menetét az elrendezésekhez, a funkciókhoz, a "biztos ez a legoptimálisabb megoldás?" kérdéshez.
Mindegy, ez nem népszerűségi verseny, ellenben érdekes probléma, megminden.

Aztán pont időben kaptam észbe, hogy játék Zyrónál, a CD-fűből a Fővám téren keresztül át, rá kellett ébrednem, hogy a Kiskörút ezen szakasza gyönyörű, és időnként mehetnék errefele is haza, mert nem annyival lassabb, mint a Ferenciekről.
Szuperhősöset játszottunk, a karakteremmel egyelőre nem hoztam újat a palettára, kb Rouex és Janie közé sikerült belőnöm Katherine-t, a lányt, aki át tud menni a falakon, meg elvileg láthatatlanságra isképes, csak erre még nem jött rá. Viccesek vagyunk, viccesen lúzerek a szupererők ellenére. És rájöttem, hogy marha szórakoztató, amikos a mesélő ismerős karaktereket mesél be.
Hajnalig játszottunk, közben a akrakterem egyszer meghalt, elbúcsúzott a szüleitől, meg ilyenek.

Szombat hajnalban a Bázison összefutottam Julcsival, aki még nem tudott elaludni, aztán snitt, reggel, Julcsi a kómás Celebromot meg engem instruál. Az autóút végére rosszul lettem, mert nyilván nem reggeliztem.
A táborhely pofás, egész jó elrendezésű, illetve kényelmesnek tűnnek a szobák. Mondjuk völgyben van, ezért kilátás nincs, csak az erdő körbe, de az szép.
Hatékonyak voltunk, aztán meg volt pár meglepő, szórakoztató, illetve világ- és embermegváltó beszélgetésem, és úgy érzem, ezekért érte meg leginkább lemenni. Nyilván, az se rossz, hogy sikerült összeötletelni a kocsmát.

Vasárnap este robogtam át az RS-be előadásra, ami elmaradt, amit nem bántam, mert már sédültem a fáradtságtól. De élmény volt találkozni Komáékkal, azért ezt meg kell jegyeznem.