húwazz, ez a harmadik feladat teljesen olyan, mintha karaktert alkotnék játékhoz. Fura. Egy bizonyos ponton túl szvsz nem érdemes kibontani egy novellába való karaktert, amíg el nem kezdi írni az ember a novellát, ahogy a színészetnél is, mert... mert annyi mindent meghatároz a darab, vagy maga a novella.
persze nem tudom megmondani, h melyik a fontos info, amit ki kéne találnom, tehát végigmegyek a listán.
de nem a tényektől kel életre egy karakter, hanem attól, amit teszünk benne. Eddig még soha nem sikerült úgy megértenem játszott karaktert, h csak és kizárólag gondolkodtam rajta. Kell az is, de kábé ugyanannyira fontos az is, hogy érezzem és kipróbáljam.
Mint Idrilnél. Nem tudnám megfogalmazni, h mire jöttem rá az előadás előtt, de én is éreztem, h lett karaktere, és ez kívülről is látszott.

Ha okos lennék, most a főnixvizsgás karaktert alkottam volna meg. Csak őt egyáltalán nem kedvelem, míg a házifeladatot... még... igen.