Lett áram, öröm, de azért kevés az a négyóra alvás. A hajfestésben meg van valami olyan várakozás, mint az ajándékbontás előtt: vajon milyen lesz? Lassan kimoshatom a festéket.
Közben olvasom az Ólomerdőt. A mostanában olvasott regényekkel az a bajom, hogy olyan... vékonynak, rövidnek érzem őket, már akkor, amikor elkezdem őket. Félek, hogy hamarabb lesz végük, mint szeretném. Meg az is eszembe jutott, h talán végre összébb kéne kapnom magamat írásügyileg is, mert még megírják előlem a történetemet.
Amúgy tetszik. Muhaha. Egyelőre kislányos-felnövős, oszt meglátjuk, mi lesz belőle.
Ja, peeersze, tiszta csingi. De én mit nem látok annak manapság?
hétfő, december 31
Piknik
Gyorsan rákerestem myspace*-n. Nem rossz, most azt hallgatom, kómás fejjel. Aztán megyek hajat festeni, olvasni, aztán aludni hátha pihenek valamit szilveszter előtt. nem ártana.
A fellépés legalább olyan jó volt, mint amennyit nyavajogtam előtte - még volt kreatív imprózás is, mert a másik fellépő helyett is összeraktunk egy rövid jelenetet. Aztán maradtam még egy kicsit táncolni, ha már épp ipari blokk ment.
Mondjuk nem az én közegem... de jön asszem a villanyszerelő majd re.
* Piknik, orosz együttes, Éjszakai őrségben hallgatja sokat Anton.
A fellépés legalább olyan jó volt, mint amennyit nyavajogtam előtte - még volt kreatív imprózás is, mert a másik fellépő helyett is összeraktunk egy rövid jelenetet. Aztán maradtam még egy kicsit táncolni, ha már épp ipari blokk ment.
Mondjuk nem az én közegem... de jön asszem a villanyszerelő majd re.
* Piknik, orosz együttes, Éjszakai őrségben hallgatja sokat Anton.
szombat, december 29
Hirtelen felszabadult idők, csak kár, h a két fellépés közül a szebb/jobb/érdekesebb marad el. (A másik is talán, de kevés eséllyel, úgy érzem.)
Határozottan nyugisabb nem a felelős személynek lenni. Ilyenkor minden lelkiismeretességem ellenére tudom, hogy nem rajtam múlik, még akkor sem, ha mindent megteszek, amit kell. (A táborra pl. ez már nem vonatkozik. muhahaha.)
Fura, nem érzek amúgy különösebb csalódottságot a személyesen túl - miszerint azért mégiscsak időt és energiát öltem bele, mégiscsak tetszett a darab, mégiscsak főszereplő lettem volna. Csak... nem akartam többiek akarata ellenére megcsinálni semmit. Főleg nem a rendező ellenében. Kábé, ha Hanna azt mondja, h megcsináljuk és négyórás feszített tempójú próbákra ösztökéli a többieket, akkor benne lettem volna. Fornost óta tudom, hogy úgyis a rendező dolga dönteni, bármennyit tépi is a száját a színész. A felelősséghez tartozik a döntésjog, oszt csá.
De azért két embert szívesen leütöttem volna, bármennyire is kedvelem őket ... amúgy. Csak ne kezdenének el szívből-lélekből, vagy akaraterőből önirónia/önkritika nélkül nem-biztos-hogy-igaz dolgokat állítni, mer' az közelít a demagógiához.
Az mondjuk simán lehet, h csak tükörbe nézek, és ezért kapok idegbajt, zsigeri ellenszenvet ilyen alkalmakkor - és ez még a jobbik eset, mert ezen lehet segíteni.
Határozottan nyugisabb nem a felelős személynek lenni. Ilyenkor minden lelkiismeretességem ellenére tudom, hogy nem rajtam múlik, még akkor sem, ha mindent megteszek, amit kell. (A táborra pl. ez már nem vonatkozik. muhahaha.)
Fura, nem érzek amúgy különösebb csalódottságot a személyesen túl - miszerint azért mégiscsak időt és energiát öltem bele, mégiscsak tetszett a darab, mégiscsak főszereplő lettem volna. Csak... nem akartam többiek akarata ellenére megcsinálni semmit. Főleg nem a rendező ellenében. Kábé, ha Hanna azt mondja, h megcsináljuk és négyórás feszített tempójú próbákra ösztökéli a többieket, akkor benne lettem volna. Fornost óta tudom, hogy úgyis a rendező dolga dönteni, bármennyit tépi is a száját a színész. A felelősséghez tartozik a döntésjog, oszt csá.
De azért két embert szívesen leütöttem volna, bármennyire is kedvelem őket ... amúgy. Csak ne kezdenének el szívből-lélekből, vagy akaraterőből önirónia/önkritika nélkül nem-biztos-hogy-igaz dolgokat állítni, mer' az közelít a demagógiához.
Az mondjuk simán lehet, h csak tükörbe nézek, és ezért kapok idegbajt, zsigeri ellenszenvet ilyen alkalmakkor - és ez még a jobbik eset, mert ezen lehet segíteni.
péntek, december 28
két kézzel levegőbe
Kinézek az ablakon, és eszembe ju, hogy hiába múlt el a legsötétebb nappal, még mindig ködös a borostyáncsontváz a házfalon. Még mindig ugyanaz a tél van odakint, amit szeretek. A teraszon túl, a mélyben elvadult házközi kert, amihez nekünk nincs hozzáférésünk. Csak néha kell átkommandózni más lépcsőházakon keresztü, hogy a tüskés bokrok közül begyűjtsük a leesett sátrat/törülközőt. Legutóbb nem tudtunk kijönni a lépcsőházból, mert kóddal működött a kifele.
No, perceken belül megyek könyvesboltba, utána próbára. Szürke ég alatt szürke földön... király.
Telepítettem kotor 2őt, az éjszakai őrség meg ... na, szóval vérlepke elvitte a nappali őrséget, úgyhogy várhatom meg, amíg hazaér.
No, perceken belül megyek könyvesboltba, utána próbára. Szürke ég alatt szürke földön... király.
Telepítettem kotor 2őt, az éjszakai őrség meg ... na, szóval vérlepke elvitte a nappali őrséget, úgyhogy várhatom meg, amíg hazaér.
csütörtök, december 27
nyiff
azért még mindig jobb, ha nem szólalok meg.
nah, lássuk, mit nem teszek még, amit pedig kéne:
nem írom scriptre az egyik novellát sem, nem tanulok, nem rakok rendet, nem keresek munkát....
viszont fázom. és még mindig semmi hír a próbákról a 30-ai fellépésre. igazán nem szeretnék kiszúrni az AM-mel, de lassan inkább visszaadnám a szerepet, mert se szöveg, se tájékoztatás, se semmi... és most kiderült, akkor van a főnixelőszilveszter is. Az ellen és alulmotiváltságom nem kicsi.
Ehem. Valakinek nincs kedve ma valamikor Munchkinozni? Kaptam, vérlepke is szeretne játszani, és kéne hozzá sok ember, mert ketten nem lehet, hárman meg nem árt, ha a harmadik ember is érti a szabályokat, az öcsémmel ellentétben.
Megint játszottam kicsit a bloodlines-szal, most nem körmöt festek közben, amíg tölt, hanem a monitort dekorálom kontúrfestékkel. Ja, a karakteremet Xnek hívják, és persze Brujah, és üt nagyokat.
Nem muszáj muncskinozni, szerepjátékban is benne lennék. Vagy valami.
nah, lássuk, mit nem teszek még, amit pedig kéne:
nem írom scriptre az egyik novellát sem, nem tanulok, nem rakok rendet, nem keresek munkát....
viszont fázom. és még mindig semmi hír a próbákról a 30-ai fellépésre. igazán nem szeretnék kiszúrni az AM-mel, de lassan inkább visszaadnám a szerepet, mert se szöveg, se tájékoztatás, se semmi... és most kiderült, akkor van a főnixelőszilveszter is. Az ellen és alulmotiváltságom nem kicsi.
Ehem. Valakinek nincs kedve ma valamikor Munchkinozni? Kaptam, vérlepke is szeretne játszani, és kéne hozzá sok ember, mert ketten nem lehet, hárman meg nem árt, ha a harmadik ember is érti a szabályokat, az öcsémmel ellentétben.
Megint játszottam kicsit a bloodlines-szal, most nem körmöt festek közben, amíg tölt, hanem a monitort dekorálom kontúrfestékkel. Ja, a karakteremet Xnek hívják, és persze Brujah, és üt nagyokat.
Nem muszáj muncskinozni, szerepjátékban is benne lennék. Vagy valami.
szerda, december 26
la, lalala
joy division. love will tear us apart.
voltam nagycsaládi karácsonyozáson, rengeteg, már nem annyira kicsi unokatestvér (omg, a nagyja már gimnazista, ha nem kezdte még el az egyetemet...). Kár, h ritkán találkozom velük. Ja, ez évente eszembe is jut. Csak az az igazság, h lusta vagyok utánanézni, merre is vannak év közben, tőlük meg senki nem hív sehova, ergo csak ilyenkor jut eszembe.
asszem játszom kicsit :)
voltam nagycsaládi karácsonyozáson, rengeteg, már nem annyira kicsi unokatestvér (omg, a nagyja már gimnazista, ha nem kezdte még el az egyetemet...). Kár, h ritkán találkozom velük. Ja, ez évente eszembe is jut. Csak az az igazság, h lusta vagyok utánanézni, merre is vannak év közben, tőlük meg senki nem hív sehova, ergo csak ilyenkor jut eszembe.
asszem játszom kicsit :)
VtM:Bloodlines
Elhatároztam, megpróbálok írni a kedvenc számítógépes játékaimról pár keresett mondatot.
First and foremost... azt hiszem, az egyértelmű jelzés, ha végigjátszok valamit, az meg méginkább, ha többször. A Bloodlines-t minimum háromszor, de lehet, h többször sikerült.
Nem vagyok játék-ínyenc, nem értek ahhoz, hogy felmérjem, milyen minőséget képvisel egy-egy játékmenet, játékmotor, estébéestébé, ezért igyekszem legalább őszintén laikus lenni a következőkben.
Az első dolog, ami már félig nyert üggyé tette a játékot, az a témaválasztása. Ha a cím nem elég információt ad, tessék: Vampire the Masquarade alapú játék: vámpírral vagy, a szerepjátékból ismert klánok és viszonyok között kell játszani. Vért iszol, meg különféle küldetéseket teljesítesz a nálad öregebbek és hatalmasabbak számára, mint egy frissen összehozott vámpír; s közben neonfények alatt sétálsz, olykor szitáló esőben.
Számomra hangulatilag is meghatározó játék: részben az előző szempont miatt, részben azért, mert ... jók a zenék, szépek a karakterek meg a látképek. Bizonyos részei meg még ijesztőre is sikeredtek (főleg, h első alkalommal nem állítottam be jól a gammát, és alig láttam bármit a képernyőt, ha nem tök sötétben játszottam :D ).
Az irányítás olyasmi, mint a halflifeban, wasd+egér, ütni egérrel, lehet lőni és ugrani is - nézetben meg eldöntheted, h fps módban rohansz, vagy nézed a karaktered olykor egészen formás fenekét- na ja, még mindig elsősorban pasikra méretezik a játékot. Bárkiből megpróbálhatsz vért inni (bár ez gyakran nem célszerű), tudsz felvenni és eldobni tárgyakat, meg alkalmanként kosarazni levágott fejekkel.
A játék elején a kamarillás klánok közül választhatsz egyet, meg egy nemet a karaktered számára, egyszerűsített, de VtMre hajazó szabályok alapján pöttyözheted a karakteredet, öröm. A klánok járnak előnnyel/hátránnyal, saját diszciplínákkal, meg a játék közben egyedi motívumokkal (ajánlom a malkavitát ;)).
A bevezető videó prelúdolja a karaktert, megmutat pár fontosabb NPC-t, meg tájékoztat arról, h mennyire kis senkik vagyunk.
A játékban aztán rengeteget lehet és kell is beszélgetni, meg persze ütni. Sajna egyiket sem lehet kikerülni - bár a feladatok egy részét mindkét módon össze lehet hozni. Van története is, némi csavarral is, és vagy hat befejezése. Na, emiatt játszotta végig többször, bár az sem volt utolsó szempont, hogy ki akartam próbálni, milyen katanával végigvágni magamat a sztorin, miután a malkavitámmal fátyolban osontam és hátulról szúrtam le az ellen nagy részét.
Negatívumok: roppant lassan tölt, van egy adag bug benne (bár az egyik segítségével túléltem egy húzós kergetőzést :D ).... meg nem lehet összejönni egyik jóképű NPCvel sem. (A női NPC-k nem érdekelnek).
First and foremost... azt hiszem, az egyértelmű jelzés, ha végigjátszok valamit, az meg méginkább, ha többször. A Bloodlines-t minimum háromszor, de lehet, h többször sikerült.
Nem vagyok játék-ínyenc, nem értek ahhoz, hogy felmérjem, milyen minőséget képvisel egy-egy játékmenet, játékmotor, estébéestébé, ezért igyekszem legalább őszintén laikus lenni a következőkben.
Az első dolog, ami már félig nyert üggyé tette a játékot, az a témaválasztása. Ha a cím nem elég információt ad, tessék: Vampire the Masquarade alapú játék: vámpírral vagy, a szerepjátékból ismert klánok és viszonyok között kell játszani. Vért iszol, meg különféle küldetéseket teljesítesz a nálad öregebbek és hatalmasabbak számára, mint egy frissen összehozott vámpír; s közben neonfények alatt sétálsz, olykor szitáló esőben.
Számomra hangulatilag is meghatározó játék: részben az előző szempont miatt, részben azért, mert ... jók a zenék, szépek a karakterek meg a látképek. Bizonyos részei meg még ijesztőre is sikeredtek (főleg, h első alkalommal nem állítottam be jól a gammát, és alig láttam bármit a képernyőt, ha nem tök sötétben játszottam :D ).
Az irányítás olyasmi, mint a halflifeban, wasd+egér, ütni egérrel, lehet lőni és ugrani is - nézetben meg eldöntheted, h fps módban rohansz, vagy nézed a karaktered olykor egészen formás fenekét- na ja, még mindig elsősorban pasikra méretezik a játékot. Bárkiből megpróbálhatsz vért inni (bár ez gyakran nem célszerű), tudsz felvenni és eldobni tárgyakat, meg alkalmanként kosarazni levágott fejekkel.
A játék elején a kamarillás klánok közül választhatsz egyet, meg egy nemet a karaktered számára, egyszerűsített, de VtMre hajazó szabályok alapján pöttyözheted a karakteredet, öröm. A klánok járnak előnnyel/hátránnyal, saját diszciplínákkal, meg a játék közben egyedi motívumokkal (ajánlom a malkavitát ;)).
A bevezető videó prelúdolja a karaktert, megmutat pár fontosabb NPC-t, meg tájékoztat arról, h mennyire kis senkik vagyunk.
A játékban aztán rengeteget lehet és kell is beszélgetni, meg persze ütni. Sajna egyiket sem lehet kikerülni - bár a feladatok egy részét mindkét módon össze lehet hozni. Van története is, némi csavarral is, és vagy hat befejezése. Na, emiatt játszotta végig többször, bár az sem volt utolsó szempont, hogy ki akartam próbálni, milyen katanával végigvágni magamat a sztorin, miután a malkavitámmal fátyolban osontam és hátulról szúrtam le az ellen nagy részét.
Negatívumok: roppant lassan tölt, van egy adag bug benne (bár az egyik segítségével túléltem egy húzós kergetőzést :D ).... meg nem lehet összejönni egyik jóképű NPCvel sem. (A női NPC-k nem érdekelnek).
kedd, december 25
hétfő, december 24
szombat, december 22
péntek, december 21
Közbeeső idő
Öcsém idegesen üvölt a konyhában, anyu idegesen kiabál valamit, amit nem értek (de, ha netán nekem szól, akkor hasznosabb, ha idejön), négy helytt három adag kaját kaptam, ezért nem ebédelek - no nem mintha nem szoktam volna hozzá a munka jóvoltából :D - az egerem valszeg kontakthibás.
És már reggel óta szeretném összeírni, miket kéne még beszereznem. Helyette ismerkedem a Nekrolog 43-al, blogot írok, stb.
Első hallgatásra olyan... tipikus DoD. Nem első hallgatásra üt.
És már reggel óta szeretném összeírni, miket kéne még beszereznem. Helyette ismerkedem a Nekrolog 43-al, blogot írok, stb.
Első hallgatásra olyan... tipikus DoD. Nem első hallgatásra üt.
csütörtök, december 20
Altató
[An ode to sleep]
Observe the strategies of war
I know you needed so much more
This is mental, so sentimental
Any way is my way
Anything I cared for you destroyed,
any promise null and void
Can't you take my pain away. Tell me, can you?
Can't we close our eyes forever. Help me, can you?
And now, you wonder why I'm asking you to go.
I'd give up anything to make your dreams come true
and if I'd pray I'd pray for you.
I'd leave your world to find a new one,
but don't you dare misunderstand!
How can this be a sacrifice,
if you did not lose anything?
I know it isn't fair,
but have we ever asked for fairness?
Save yourself from needless harm.
An overdose for now?
How can I talk about completeness,
if I consist of many pieces?
How can these walls come closer,
if there are really none?
To prevent misinterpretations:
This song tells the story of the urge
to find rest in sleep
Diary Of Dreams Verdict lyrics
this is the world we live in
Vigyorgásra késztet a Disturbed feldolgozás. A csontjaimban érzett mély fáradtság ellenére tölt fel energiával. Oké, oké, pár órája még alkohol is volt bennem. Csak nem maradt még meg a sok séta után.
Az úgy volt, hogy sikerült Míriellel elmenni a Morrisons2be, ott inni rettenetesenédes koktélt, utána vidáman megérkezni a vasasba. Az eleve olyan hely, olyan közeg, ahol elengedem magam, pláne így. Nem baj, begyűjtöttem pár bókot a felpörgetettségemre vonatkozóan. Olyan voltam, mint egy nyájnyi kergemarhakór.
A buszon tényleg pszichodráma megy. Vagy blogra fogalmazok valamit, vag egy-egy megkezdett beszélgetést folytatok. Vagy mesélem a szokásos meséimet. Meg ugy e a szokásos rádöbbenések, hogy mosz jól kéne éreznem magam a pillanat egyedisége folytán?
A karácsonyi tömeget meg még mindig nem utáltam meg.
A szavazás ellenére be fogom festeni a hajam :muhaha:
Az úgy volt, hogy sikerült Míriellel elmenni a Morrisons2be, ott inni rettenetesenédes koktélt, utána vidáman megérkezni a vasasba. Az eleve olyan hely, olyan közeg, ahol elengedem magam, pláne így. Nem baj, begyűjtöttem pár bókot a felpörgetettségemre vonatkozóan. Olyan voltam, mint egy nyájnyi kergemarhakór.
A buszon tényleg pszichodráma megy. Vagy blogra fogalmazok valamit, vag egy-egy megkezdett beszélgetést folytatok. Vagy mesélem a szokásos meséimet. Meg ugy e a szokásos rádöbbenések, hogy mosz jól kéne éreznem magam a pillanat egyedisége folytán?
A karácsonyi tömeget meg még mindig nem utáltam meg.
A szavazás ellenére be fogom festeni a hajam :muhaha:
Socialize XP
Kaptam, bár nem sokat. Ma, munka közben átsétált hozzám szemből az egyik csaj, megkérdezte, h használnék-e sötétkék körömlakkot (omg, érted, körömlakk...), aztán elmesélte, hogy az új pasija ruhákat vesz neki, felöltözteti, hogy normális nő legyen mellette, meg hogy lett űállása is, és végre villany is van a lakásukban. Levegőt ugyan vett közben, de nekem elég volt hümmögnöm és érdeklődve figyelnem. Azt hiszem, erre specializálódom - a megértően üveges tekintetekre.
Elgondolkodtam, vajon hogyan tűrném, ha engem így megszabályoznának, felöltöztetnének saját száj íz szerint. Talán... talán létezik olyan embertípus, aki keresztül tudná ezt úgy vinni, hogy vele maradjak (és ne megkötözve, bilincsben/halálos fenyegetésekkel). De még nem találkoztam olyannal (szerencsére?). Mindenesetre a csaj boldognak tűnt. (Vagy magával akarta rajtam keresztül elhitetni.)
Elvittem a munkaóráimat a szövetkezethez, keresek újabbat, többért. Már felhívtak egy másik állással, de az alacsonyabb órabéres.
Nemsokára átugrom a szomszédba, utána meg betlehemes. Csak a történethűség kedvéért.
(és ki szavazott a legalsó opcióra?! :demon: )
Elgondolkodtam, vajon hogyan tűrném, ha engem így megszabályoznának, felöltöztetnének saját száj íz szerint. Talán... talán létezik olyan embertípus, aki keresztül tudná ezt úgy vinni, hogy vele maradjak (és ne megkötözve, bilincsben/halálos fenyegetésekkel). De még nem találkoztam olyannal (szerencsére?). Mindenesetre a csaj boldognak tűnt. (Vagy magával akarta rajtam keresztül elhitetni.)
Elvittem a munkaóráimat a szövetkezethez, keresek újabbat, többért. Már felhívtak egy másik állással, de az alacsonyabb órabéres.
Nemsokára átugrom a szomszédba, utána meg betlehemes. Csak a történethűség kedvéért.
(és ki szavazott a legalsó opcióra?! :demon: )
szerda, december 19
Fekete vagy lila?
Tudom, nem túl magasanszántó dilemmáim vannak manapság, de azért... és egyben kipróbálom a blogspot szavazós cuccát is.
A fekete festékre az van írva, h 6-8 hajmosás alatt, a lilára az, 3-5 alatt. Lila volt a hajam a táborban.
Amúgy ma annyi dolgot vettem magamnak, hogy megvan a karácsonyi ajándékom :) egész ősszel nem költöttem ennyit (kaját/tandíjat nem számítva persze)... talán a nyár végi Csingi alapkönyv volt csak ennél több. És még megvan a tavaly karácsonyra kapott könyvutalványom (de jó, h rendet raktam...)
Szeretnék érdekes témákról jól írni, de ...hiányzik az a bizonyos szikra. Ami beindítja a diódáimat. Már vagy 24 éve.
A fekete festékre az van írva, h 6-8 hajmosás alatt, a lilára az, 3-5 alatt. Lila volt a hajam a táborban.
Amúgy ma annyi dolgot vettem magamnak, hogy megvan a karácsonyi ajándékom :) egész ősszel nem költöttem ennyit (kaját/tandíjat nem számítva persze)... talán a nyár végi Csingi alapkönyv volt csak ennél több. És még megvan a tavaly karácsonyra kapott könyvutalványom (de jó, h rendet raktam...)
Szeretnék érdekes témákról jól írni, de ...hiányzik az a bizonyos szikra. Ami beindítja a diódáimat. Már vagy 24 éve.
Rendrakás
A jó édes porfogó lapjaikat a régi Rúnáimnak. Képtelenség így rendet rakni, hogy le kell ülni és olvasgatni a sokszorolvasott cikkeket, és elképzelni, emlékezni rá, milyen volt régen ugyanezt tenni.
Amikor még távoli ködkép volt az a Vampire nevű játék, (amit majdnem megvettem az Ars Magíca helyett), amikor csak álmodoztam róla, h jó lenne szerepjátszani.
Ehe. He.
1999 január. nyiff. utálom az időt.
és pakolok tovább.
update1: egy polc rendben. majdnem. va pár dolog, amit majd máshová kéne onnan rakni, a hozzájuk hasonló témájú papírlapok közé. a következő szint kaotikája elrémiszt, pedig... pedig csak a tetejét bolygattam, mióta alig egyetemezem. papírok, papírok.
update2: 2 órával később. ha még elfér a teám az íróasztalon, akkor nem kell rendetrakni?
Amikor még távoli ködkép volt az a Vampire nevű játék, (amit majdnem megvettem az Ars Magíca helyett), amikor csak álmodoztam róla, h jó lenne szerepjátszani.
Ehe. He.
1999 január. nyiff. utálom az időt.
és pakolok tovább.
update1: egy polc rendben. majdnem. va pár dolog, amit majd máshová kéne onnan rakni, a hozzájuk hasonló témájú papírlapok közé. a következő szint kaotikája elrémiszt, pedig... pedig csak a tetejét bolygattam, mióta alig egyetemezem. papírok, papírok.
update2: 2 órával később. ha még elfér a teám az íróasztalon, akkor nem kell rendetrakni?
kedd, december 18
... fekete körömlakk
a lényeg. szóval csak a geekségeket felejtettem le.
csak magamnak feljegyzem ide, h hónapok óta blogolni akartam arról, hogy mesélni a csingi, játszani a mage. ööö. ja. X ugyan vámpír, de megbocsátjuk neki, ha ő már magának nem.
meg szerettem volna írni arról, h a színészet és szerepjáték között különbség van, rpg karaktereimet szívesen eljátszanám színpadon, de színpadi szerepeimet nem vinném játékba. brrrr... akárki jolánka "kalandjai" bővebben, mint a darabban?
Az igazán ütős darabok fájnak, azokat nem kikapcsolódásképpen éli meg az ember.
Szerepjátszani meg végeredményben játszani megy az ember - bár, ugye a színjáték is játék... bonyolult ez.
És egyre gyakrabban nbehezítem meg rpg karaktereim sorsát azért, hogy... azért, hogy?
csak magamnak feljegyzem ide, h hónapok óta blogolni akartam arról, hogy mesélni a csingi, játszani a mage. ööö. ja. X ugyan vámpír, de megbocsátjuk neki, ha ő már magának nem.
meg szerettem volna írni arról, h a színészet és szerepjáték között különbség van, rpg karaktereimet szívesen eljátszanám színpadon, de színpadi szerepeimet nem vinném játékba. brrrr... akárki jolánka "kalandjai" bővebben, mint a darabban?
Az igazán ütős darabok fájnak, azokat nem kikapcsolódásképpen éli meg az ember.
Szerepjátszani meg végeredményben játszani megy az ember - bár, ugye a színjáték is játék... bonyolult ez.
És egyre gyakrabban nbehezítem meg rpg karaktereim sorsát azért, hogy... azért, hogy?
Körömlakk
Vettem feketét. Úgy kilúgozta agyamat a gépház, hogy utána el kellett tűnődnöm, azon, hogy akarom-e a fekete csipkeruhát (amilyet nagyjából 4 éve szeretnék, és kis varrással valóban olyan tud lenni), milyen színűre fessem a hajam (feketére, lilára, vagy épp ezüstszürkére).
volt gondolatom, mit is csináljak majd, ha enyém lesz az este, de elfelejtettem mindet. Még majd hozok ide teát, ó igen. aludnom kéne talán?
ja, meg összeírni az ajándékokat, kinek mit mikor. miből, és hogyan.
ja, összefutottam Zével az Astóriától a Móriczig, hátha ráveszem őket, h jöjjenek a táborba, hamár mi szervezzük. És mg mindig nagyon szép. Lehet, h ellopom karakternek? :muhaha:
volt gondolatom, mit is csináljak majd, ha enyém lesz az este, de elfelejtettem mindet. Még majd hozok ide teát, ó igen. aludnom kéne talán?
ja, meg összeírni az ajándékokat, kinek mit mikor. miből, és hogyan.
ja, összefutottam Zével az Astóriától a Móriczig, hátha ráveszem őket, h jöjjenek a táborba, hamár mi szervezzük. És mg mindig nagyon szép. Lehet, h ellopom karakternek? :muhaha:
Muha. ha
|
You scored as Character Player
The Character Player enjoys creating in-depth characters with distinct and rich personalities. He identifies closely with his characters, feeling detached from the game if he doesn't. He takes creative pride in exploring different characters, often making each new one radically different than others he's played. The Character Player bases his decisions on his character's psychology first and foremost. He may view rules as a necessary evil at best, preferring sessions in which the dice never come out of their bags. For the Character Player, the greatest reward comes from experiencing the game from the emotional perspective of an interesting character.
Whoisnot blogjáról :)=
azért megjegyezném (ahelyett, h mentem volna dolgozni), hogy a karakter pléjer szvsz nem ugyanaz, mint a szappanoperoida. de majd még írok geekségekről, mert mostanában mást se teszek.
hétfő, december 17
Szappanoperát mesélni
Már fél éve meg szerettem volna határozni és fogalmazni, lehetőleg cikkben, hogy hogyan is szeretném, ha nekem mesélnének. Illetve azt, hogy melyik az a játékstílus kategória, ami rendre kimarad a hentelős/nyomozós/intrikázós csoportosításból.
Amíg tart a lelkesedésem, megpróbálom begépelni.
Tehát. A fenti felosztást nyilván ismerik a szerepjátékosok, és alkalmazzák is, legalább annyira, hogy megkérdezzék egymástól, életutat, intrikázósat, vagy egyéjszakás nyomozósat szeretnének. A gondolatmenetem kábé egy-másfél éve indult el, amikor leesett, hogy Drímőr nem feltétlenül tartja ugyanolyan élvezetesnek az elsősorban érzelmekre koncentráló mesélés és játékstílust, mint én. Gyorsan megállapítottuk, hogy bizony létezik egy, a szappanoperák sok jellegzetességét felvonultató stílus. Tökéletes példa erre a szomszéd pár blogon is dokumentált Holdárnyék krónika - tulajdonképpen ennek kapcsán indult az egész.
Azóta sikerült kristályosítani többek segítségével az elméletemen, íme:
Két alapvető csoportra érdemes felosztani a játékosokat, mégpedig az elvárásaik alapján, amiket a játékkal szemben támasztanak.
Az egyik elvárás-fajta a sikerélmény; a xp-trezsör-artifakt-tól kezdve, az intrikus "mindenkinél okosabb és hatalmasabb a karakterem" en keresztül egészen a "milyen ügyesen és hitelesen alakítom a mániákus depresszióst"-ig bezárólag fel lehet fedezni szinte az összes fajta szerepjátékost.
Szinte.
A másik csoportba az érzelmileg motivált játékosok tartoznak: akik, az előzőektől ellentétben nem sikerélményt várnak a játéktól, hanem azt, hogy átéljék a karaktereik érzelmeit.
Nyilván nem kizárólagos a két csoport, de az egyik elvárás fog dominálni mindenkinél. És jó eséllyel a férfiaknál az első, míg a nőknél a második. Csakhogy egyszerűsítsem a kinek meséljünk szappanoperát kérdést...
majd egyszer folytatom, ha úgy adódik...
Amíg tart a lelkesedésem, megpróbálom begépelni.
Tehát. A fenti felosztást nyilván ismerik a szerepjátékosok, és alkalmazzák is, legalább annyira, hogy megkérdezzék egymástól, életutat, intrikázósat, vagy egyéjszakás nyomozósat szeretnének. A gondolatmenetem kábé egy-másfél éve indult el, amikor leesett, hogy Drímőr nem feltétlenül tartja ugyanolyan élvezetesnek az elsősorban érzelmekre koncentráló mesélés és játékstílust, mint én. Gyorsan megállapítottuk, hogy bizony létezik egy, a szappanoperák sok jellegzetességét felvonultató stílus. Tökéletes példa erre a szomszéd pár blogon is dokumentált Holdárnyék krónika - tulajdonképpen ennek kapcsán indult az egész.
Azóta sikerült kristályosítani többek segítségével az elméletemen, íme:
Két alapvető csoportra érdemes felosztani a játékosokat, mégpedig az elvárásaik alapján, amiket a játékkal szemben támasztanak.
Az egyik elvárás-fajta a sikerélmény; a xp-trezsör-artifakt-tól kezdve, az intrikus "mindenkinél okosabb és hatalmasabb a karakterem" en keresztül egészen a "milyen ügyesen és hitelesen alakítom a mániákus depresszióst"-ig bezárólag fel lehet fedezni szinte az összes fajta szerepjátékost.
Szinte.
A másik csoportba az érzelmileg motivált játékosok tartoznak: akik, az előzőektől ellentétben nem sikerélményt várnak a játéktól, hanem azt, hogy átéljék a karaktereik érzelmeit.
Nyilván nem kizárólagos a két csoport, de az egyik elvárás fog dominálni mindenkinél. És jó eséllyel a férfiaknál az első, míg a nőknél a második. Csakhogy egyszerűsítsem a kinek meséljünk szappanoperát kérdést...
majd egyszer folytatom, ha úgy adódik...
vasárnap, december 16
Álmok
Bennem igazán nem merült még fel, hogy lehet olyan, aki nem szeret álmodni. Számomra az álmok többnyire pozitívak, még olyankor is, amikor nem kellemes dolgok történnek - olyankor jó úgy ébredni, h de jó, h ez álom volt.
Egyszer-egyszer előfordul, h ijedten ébredek, és nehezen merek visszaaludni. Egyszer-egyszer előfordul, hogy rejtett, "mélységben szunnyadó iszonyat" lehetősége bukkan fel, és egyszer álmodtam olyat, hogy tudtam, hogy egy ajtót nem szabad kinyitni (és nem tettem).
Sokat utazom álmomban, tulajdonképpen minden egyes álmomban van utazás villamoson/vonaton/héven, esetleg buszon. Az biztos, hogy közjárművön, és általában sínen.
Szerepjátékkal kapcsolatban persze, mindennapi életemmel kapcsolatban persz. Néha darabokkal, de ez ritkább.
A legutóbbi megjegyzett motívum az az, hogy estefele, egy sötét vízfelületen szállunk csónakba páran, és valaki azzal kényszeríti a többieket arra, hogy vigyék át a csónakkal, hogy a torkomhoz szorít egy kést.
Egyszer-egyszer előfordul, h ijedten ébredek, és nehezen merek visszaaludni. Egyszer-egyszer előfordul, hogy rejtett, "mélységben szunnyadó iszonyat" lehetősége bukkan fel, és egyszer álmodtam olyat, hogy tudtam, hogy egy ajtót nem szabad kinyitni (és nem tettem).
Sokat utazom álmomban, tulajdonképpen minden egyes álmomban van utazás villamoson/vonaton/héven, esetleg buszon. Az biztos, hogy közjárművön, és általában sínen.
Szerepjátékkal kapcsolatban persze, mindennapi életemmel kapcsolatban persz. Néha darabokkal, de ez ritkább.
A legutóbbi megjegyzett motívum az az, hogy estefele, egy sötét vízfelületen szállunk csónakba páran, és valaki azzal kényszeríti a többieket arra, hogy vigyék át a csónakkal, hogy a torkomhoz szorít egy kést.
szombat, december 15
Jellemző
Aludni szerettem volna, ehelyett youtube-on néztem mindenféle klippeket. Merthogy nem voltam elég álmos...
Az tény, hogy a másfél órás alvás csúnyán bezombított volna, de így meg mot érzem az ólomszempillákat.
Vérlepke énekel a Vörösmarty téren, csak nem fagynak meg olyan gyorsan.
Holnap Főnix után játék - mostanában nagyon nincsen kedvem a mozgásórákhoz. Ne tudo, mirt, tavaly szerettem őket, és szerettem volna, ha legalább ilyen aktívak, mint idén. De valahogy nem akarok átöltözni, bénázni az összerakódó jelenettel és hallgatni az elmélkedéseket - legfőképp meg nem szeretek szédülni a pörgésektől, kifulladni a pont túl lassú ütemű futástól. Nem sokat raktam staminára, ez van.
Tegnap meg megint utáltam, h Witsre se. Zsu mellett igen rozsdásnak éreztem a fogaskerekeimet.
A buli meg fura volt. Aktívan hülyének nézem magam, de igenis hiányoznak az első két év bulijai. Oké, kellett hozzá a depresszió-közeli lét, hogy annyira tudjam élvezni fenteket.
Jaj, mennem kéne.
Az tény, hogy a másfél órás alvás csúnyán bezombított volna, de így meg mot érzem az ólomszempillákat.
Vérlepke énekel a Vörösmarty téren, csak nem fagynak meg olyan gyorsan.
Holnap Főnix után játék - mostanában nagyon nincsen kedvem a mozgásórákhoz. Ne tudo, mirt, tavaly szerettem őket, és szerettem volna, ha legalább ilyen aktívak, mint idén. De valahogy nem akarok átöltözni, bénázni az összerakódó jelenettel és hallgatni az elmélkedéseket - legfőképp meg nem szeretek szédülni a pörgésektől, kifulladni a pont túl lassú ütemű futástól. Nem sokat raktam staminára, ez van.
Tegnap meg megint utáltam, h Witsre se. Zsu mellett igen rozsdásnak éreztem a fogaskerekeimet.
A buli meg fura volt. Aktívan hülyének nézem magam, de igenis hiányoznak az első két év bulijai. Oké, kellett hozzá a depresszió-közeli lét, hogy annyira tudjam élvezni fenteket.
Jaj, mennem kéne.
Diary of Dreams
Nem szándékozom ismertetőt írni, mert egyrészt nem tudok, másrészt meg csúnyán elfogult vagyok. Csak már rég volt itt a blogon tőlük bármi is.
bónustréler (a filmet láttam, olvastam a könyvet, ajánlom szeretettel)
Is this your true world definition?Adrian még mindig jól néz ki, a hangja és a zenéje még mindig...
you cannot help, where help is not wanted!
You cannot escape from your reality
Give me more of your salvation
Hello? ...are you listening to me?
Hello? ...why don't you speak a word to me?
I tried to see you in my future
I tried to find you in my past
Let me feel your recognition
I can taste the way you look
I guess it was the right decision!
My thoughts are my bible, that's by what I live
You live your life between these worlds
Color twists around your body
You and I got lost in rainbows
Our dreams were never made to last
bónustréler (a filmet láttam, olvastam a könyvet, ajánlom szeretettel)
péntek, december 14
Éjfél után
Most van az a furcsa álapot, amikor fázom. És élvezem. Élvezem előre, ahogyan majd nem fogok fázni a paplan alatt, és tudni fogom, hogy kint hideg van, csak körülöttem nem, mert a testem átmelegíti a levegőt a takaróban.
Halkan Twin Peaks zene megy, a sötétítőfüggőny gyűrt sötétzöldségét kiemeli a kevés fény. Majd egyszer rakok a csillárba harmadik izzót.
Halkan Twin Peaks zene megy, a sötétítőfüggőny gyűrt sötétzöldségét kiemeli a kevés fény. Majd egyszer rakok a csillárba harmadik izzót.
...into the night...jó lesz álmodni is. azt hiszem, akkor voltam igazán dep... lehangolt, amikor napközben is az éjszakát és az álmokat vártam. Mostanában a nem munka/utazó pillanatait az életemnek.
szerda, december 12
Fura
Na, ezt nem értem, mi ez a mindenkit kirakásos dolog az artMacabrénél. Az egy dolog, h nem érek rá, ezért önkéntes alapon jeleztem, h nem kívánok így a társulat állandó tagja lenni, de nekem úgy tűnt, a szomszéd blogolók éppen nagyjából szerepeltek is mindenféle készülő dologban. Persze, rég nem jártam arrafele, remélem, megtudom majd mindenféle forrásból a körülményeket is.
Ma megint egy fokkal szörnyűbb lett a munkám, sebaj, már csak másfél napot dolgozom a héten.
A betlehemesben megint rettenetes lehetett Katinak rendezni engem. Ótvar szarnak éreztem, amit csinálok, és lépésről lépésre ütköztek az elképzeléseink.
Ma megint egy fokkal szörnyűbb lett a munkám, sebaj, már csak másfél napot dolgozom a héten.
A betlehemesben megint rettenetes lehetett Katinak rendezni engem. Ótvar szarnak éreztem, amit csinálok, és lépésről lépésre ütköztek az elképzeléseink.
kedd, december 11
Jó ötletnek tűnt
Hülye vagyok, váá. Elvállaltam egy beugrást az ArtMacabréba, és most azon gondolkodom, normális vagyok-e. (Egy hete már csak vendégszereplő vagyok ott, tekintettel szűkös ráérésemre).
Nem baj a fellépés éjszaka lesz, előtte meg csak ráérek egy próbára - csak nem minden nap lesz Gondolin :)
Trélerről ötleteltünk, szöveget írtunk, kúl.
Fáradt vagyok, Lacuna Coilt kezdtem el hallgatni. Jól emlékeztem, van Lacuna Coil nevű albumuk. És a szövegeiket akkoriban még gépre mentettem. (Olyan 4-5 éve).
Odafigyeltem a love breeds suicide szövegére (suicide commando). brutálisan egyszerű.
X-ne viszont a better off dead tökéletes :D
Nem baj a fellépés éjszaka lesz, előtte meg csak ráérek egy próbára - csak nem minden nap lesz Gondolin :)
Trélerről ötleteltünk, szöveget írtunk, kúl.
Fáradt vagyok, Lacuna Coilt kezdtem el hallgatni. Jól emlékeztem, van Lacuna Coil nevű albumuk. És a szövegeiket akkoriban még gépre mentettem. (Olyan 4-5 éve).
eszjuszíííí, ájmdionliszövájvrovdiszleeeeeendValamit még... nem tudom. Majd csak eszembe jut.
Odafigyeltem a love breeds suicide szövegére (suicide commando). brutálisan egyszerű.
X-ne viszont a better off dead tökéletes :D
hétfő, december 10
Nyúlós idő
Még mindig nem telik elég gyorsan a munkahelyemen az idő, ellenben itthon igen. Küldenem kéne mélt a konzulensnek, hogy akkor szeretném csinálni a témát. Jól.Már megint Type O-t hallgatok, Súra meg a téli mage-ségek szelleme mászkál körülöttem.Másra nem nagyon van energiám.
vasárnap, december 9
szombat, december 8
Dead enough for life
If I could reach through
Catch you
Make you understand
If I'm not dead enough for life
Am I alive enough for death?
mert már lassan leszédülök a fáradt álmosságtól, de még félek, h kihagyok valamit. Pedig... pedig a nem cselekvésnél jobb az álmodás. És szükségem is van rá.Catch you
Make you understand
If I'm not dead enough for life
Am I alive enough for death?
It's cold outside
And the paint's peeling off of my walls
There's a man outside
In a long coat, grey hat, smoking a cigarette
Szivárgás
Most ritkábban félek. Nem mondom, hogy soha, vagy, hogy teljesen eltűnt a sötét mögött sejlő lények tömege, de határozottan ritkán félek sötétben aludni otthon.
Arra is kevésbé jut időm, hogy azon depressziózzam, amint épp nem találom a helyemet. Nyilván a sűrű események, hosszú iratok feletti nyáladzások teszik. Mostanában kevesebb alkalommal szorítja össze a gyomromat a rettegés, hogy bizonyos emberek többet jelentenek nekem, mint nekik én.
Gondolinon egyre feszültebb minden. Egyrészt végre eljutottunk oda, hogy komolyabban, már-már érzelmeket keltve próbáljunk, ne csak keressük a konkrét helyünket a színpadon. Ez meg esetemben azzal járt, hogy ugyan színpadon képtelen vagyok megjeleníteni a töredékét, de a próba maradék részére tömény szomorúság lett úrrá rajtam. Amikor épp nem voltam ideges valami miatt.
Másrészt meg utolsó pillanatok parái, a szokásos kapkodós, ingerült hangulat, amit pedig annyira el akartunk kerülni. Vajon miért nem sikerül soha?
Ma betlehemes próba, ami hasonló hangulatban telt, egy kicsit azért szókimondóbban. Egy kicsit összeszedettebben.
Itthon megmegkaptam a szokásos csak-aludni-járok-haza szöveget, meg a lécci munka után haza gyere, ne a dolgodra gondolatmenetet - sajna kötelességemnek érzem a próbákat i legalább annyira, mint a pénzkereső munkát, tehát előzetes egyeztetés után megoldom, ha kellek itthon, de próbára sem megyek be olyankor, amikor későn szólnak és nem érek rá.
Mostanában a szerepjáték tartja bennem az életet, ma kifejezetten felderültem, ha X folytatódó történetére gondoltam, és tegnap is simán meséltem volna még 11 után is, pedig napközben majd szétestem a fáradtságtól.
Arra is kevésbé jut időm, hogy azon depressziózzam, amint épp nem találom a helyemet. Nyilván a sűrű események, hosszú iratok feletti nyáladzások teszik. Mostanában kevesebb alkalommal szorítja össze a gyomromat a rettegés, hogy bizonyos emberek többet jelentenek nekem, mint nekik én.
Gondolinon egyre feszültebb minden. Egyrészt végre eljutottunk oda, hogy komolyabban, már-már érzelmeket keltve próbáljunk, ne csak keressük a konkrét helyünket a színpadon. Ez meg esetemben azzal járt, hogy ugyan színpadon képtelen vagyok megjeleníteni a töredékét, de a próba maradék részére tömény szomorúság lett úrrá rajtam. Amikor épp nem voltam ideges valami miatt.
Másrészt meg utolsó pillanatok parái, a szokásos kapkodós, ingerült hangulat, amit pedig annyira el akartunk kerülni. Vajon miért nem sikerül soha?
Ma betlehemes próba, ami hasonló hangulatban telt, egy kicsit azért szókimondóbban. Egy kicsit összeszedettebben.
Itthon megmegkaptam a szokásos csak-aludni-járok-haza szöveget, meg a lécci munka után haza gyere, ne a dolgodra gondolatmenetet - sajna kötelességemnek érzem a próbákat i legalább annyira, mint a pénzkereső munkát, tehát előzetes egyeztetés után megoldom, ha kellek itthon, de próbára sem megyek be olyankor, amikor későn szólnak és nem érek rá.
Mostanában a szerepjáték tartja bennem az életet, ma kifejezetten felderültem, ha X folytatódó történetére gondoltam, és tegnap is simán meséltem volna még 11 után is, pedig napközben majd szétestem a fáradtságtól.
péntek, december 7
csütörtök, december 6
Arany csütörtök
Jé, megint angol a blogspotom.
Ma már egy fokkal kevésbé volt sírógörcsös a mai nap, főleg, mert csak fél órát fénymásoltam. Azért végig nyavajogtunk, közben néha kitárgyaltuk az életünket a másik diákmelós csajjal - aki tipikusan arra jó példa, hogy egy szőke, éppen leérettségizett, modell csaj is tud rettenetes okos lenni. Úgy értem, annak ellenére, hogy az internetet pl. alig ismeri, meg Hamlet sztoriját én meséltem el neki, megadnám neki a hármas pöttyöt az intelligenciára. Szal király :D
Reggel megint rájötem, hogy a ködösen aranyló telet is szeretem. De akkor legyen köd. És arany napsütés, nem az az agyelszívó sárga rém.
Holnap éjjel mesélek, aludnom kéne rá, hogy aztán még maradjon energiám emgírni a mesét.
csak... hogyan kerülök én reggel után haza?! Sehogy? Na ne. Neeee.
Ma már egy fokkal kevésbé volt sírógörcsös a mai nap, főleg, mert csak fél órát fénymásoltam. Azért végig nyavajogtunk, közben néha kitárgyaltuk az életünket a másik diákmelós csajjal - aki tipikusan arra jó példa, hogy egy szőke, éppen leérettségizett, modell csaj is tud rettenetes okos lenni. Úgy értem, annak ellenére, hogy az internetet pl. alig ismeri, meg Hamlet sztoriját én meséltem el neki, megadnám neki a hármas pöttyöt az intelligenciára. Szal király :D
Reggel megint rájötem, hogy a ködösen aranyló telet is szeretem. De akkor legyen köd. És arany napsütés, nem az az agyelszívó sárga rém.
Holnap éjjel mesélek, aludnom kéne rá, hogy aztán még maradjon energiám emgírni a mesét.
csak... hogyan kerülök én reggel után haza?! Sehogy? Na ne. Neeee.
szerda, december 5
Kell nekem cím?
eddig nem kellett.
Kezdek kifogyni az energiámból - erre a ma esti betlehemes megbeszélés döbbentett rá. Nem volt kedvem ott ülni és beszélgetni, nem volt energiám igazán kitalálni, hogy hogyan tehetném magam hasznossá. Szerencsére aztán lett értelme a dolognak, mert megértettem pár részletet a koncepcióból, csak ehhez elég lett volna mondjuk egy óra is.
Előtte kétségbeesve konstatáltam, h két boltból is elfogytak a csokimikulások, pedig nekem, mint az itthoni mikulásfelelősnek, be kellett volna azt is szereznem a csizmákba. Utána meg azon estem kétségbe, hogy ilyen problémák foglalkoztatnak. Szánalmas.
Előtte olyan 5 órát fénymásoltam a munkahelyen töltött 8ból, a végére azon gondolkodtam, kit kapok el és lapítom szét a fejét a fénymásoló lapján. Minden unalmas és monoton munka közül eddig ez viszi a prímet energiaelszívásban. Holnap is ez lesz, ráadásul nem alhatok (eleget), mert öcsémet vinni kell suliba.
Hét eleje óta először ettem meleget, bár hétfőn is csak egy tányér leves volt. Ma délelőtt már szédültem a mindentől, szal azért igyekszem odafigyelni, h vigyel magammal kaját.
Ez a szerda nem jó.
Kezdek kifogyni az energiámból - erre a ma esti betlehemes megbeszélés döbbentett rá. Nem volt kedvem ott ülni és beszélgetni, nem volt energiám igazán kitalálni, hogy hogyan tehetném magam hasznossá. Szerencsére aztán lett értelme a dolognak, mert megértettem pár részletet a koncepcióból, csak ehhez elég lett volna mondjuk egy óra is.
Előtte kétségbeesve konstatáltam, h két boltból is elfogytak a csokimikulások, pedig nekem, mint az itthoni mikulásfelelősnek, be kellett volna azt is szereznem a csizmákba. Utána meg azon estem kétségbe, hogy ilyen problémák foglalkoztatnak. Szánalmas.
Előtte olyan 5 órát fénymásoltam a munkahelyen töltött 8ból, a végére azon gondolkodtam, kit kapok el és lapítom szét a fejét a fénymásoló lapján. Minden unalmas és monoton munka közül eddig ez viszi a prímet energiaelszívásban. Holnap is ez lesz, ráadásul nem alhatok (eleget), mert öcsémet vinni kell suliba.
Hét eleje óta először ettem meleget, bár hétfőn is csak egy tányér leves volt. Ma délelőtt már szédültem a mindentől, szal azért igyekszem odafigyelni, h vigyel magammal kaját.
Ez a szerda nem jó.
kedd, december 4
ja, átalakítom.
okos módon egy gombnyomással töröltem az előzőt, h nehogy visszakozzak, ennek következtében az összegyűjtött linkek (meg egyéb izék) a süllyesztőben. ergo fejből írogatom be az általam időnként nézett blogokat.
idővel bővítem őket. mégcsak nem is csoportosítom őket, úgyis mind nicknév. ömmm.. vagy blognév, mindegy.
meg majd még pofozkodok a dizájnnal, de egyelőre ennyi telt egy szuszra.
különben nem rossz egyedül dolgozni, gyorsabban telik az idő, mintha ketten nyavajognánk az idő lassúságán :) de azért szeretnék máshol lenni. meg enni se ártana néha rendesen - csak est nem szeretek meleget enni (mert melegíteni kell) napközben meg drága. és amúgy se tetszik.
okos módon egy gombnyomással töröltem az előzőt, h nehogy visszakozzak, ennek következtében az összegyűjtött linkek (meg egyéb izék) a süllyesztőben. ergo fejből írogatom be az általam időnként nézett blogokat.
idővel bővítem őket. mégcsak nem is csoportosítom őket, úgyis mind nicknév. ömmm.. vagy blognév, mindegy.
meg majd még pofozkodok a dizájnnal, de egyelőre ennyi telt egy szuszra.
különben nem rossz egyedül dolgozni, gyorsabban telik az idő, mintha ketten nyavajognánk az idő lassúságán :) de azért szeretnék máshol lenni. meg enni se ártana néha rendesen - csak est nem szeretek meleget enni (mert melegíteni kell) napközben meg drága. és amúgy se tetszik.
kéne mp3 lejátszó... bár most munkába menet hallgathattam a pár méterre álló srác metáááljááát :D valami within temptation jellegű gitározóséneklős cucc volt, de nem ismertem föl.
délután találkoztam az egyik scriptre írt karakteremmel. döbbenet. kinézet, habitus, hang - épp csak nem könyvtáros, hanem apehhez jelentkezett állásra. egészen eksztázisba estem, amikor meghallottam a vékony, magas hangját, az óvatos beszédstílusát, és sajnálom, hogy még... még.... nem írtam meg. demajdmost, mi?
fáradt vagyok.
délután találkoztam az egyik scriptre írt karakteremmel. döbbenet. kinézet, habitus, hang - épp csak nem könyvtáros, hanem apehhez jelentkezett állásra. egészen eksztázisba estem, amikor meghallottam a vékony, magas hangját, az óvatos beszédstílusát, és sajnálom, hogy még... még.... nem írtam meg. demajdmost, mi?
fáradt vagyok.
hétfő, december 3
vasárnap, december 2
... to make us witching famous...
buliba kéne mennem. súlyos elvonási tüneteim vannak :D
ma du megint csingi mese (de telik az idő, nemrég volt a múltheti játék).
előttem a painttel rajzolt Violette kinyomtatava (munkahelyről csak így tudtam kimeneteni), szomorú szemekkel néz.
írok mindjárt, megígérem, még akkor is, ha nem állt még össze a sztori. egy hetem még van talán.
ja, az izééé... (miacíme?) szellemtánc m* könyvet éjjel kettőig kiolvastam. teljesen értem és felfogom a m* körülményeskedő stílusát (amire szvsz gyönyörű példa tőlem a m* leírás-szikra X blogján), még mindig utálom a sztori végi nagy csatákat, viszont Lanice embervadászáról tagadom, h a karakteremnek van hozzá bármi köze. Pedig majdnem olyan - majdnem.
Egészen kedvet kaptam Ynev világához különben, lehet, h önszorgalmú novellával is megpróbálkozom majd, mihelyt... mihelyt lesz elég energiám a procedúrára. Elvégre karakterelőtörténe játékhoz elég motiváció, nem?
Arra meg néha rájövök, h aWoD számomra erőteljesen gót/indusztriál zenei aláfestéssel működik. Nem meglepő, hogy NPCim észrevehető százaléka tartozik a szubkultúrába :)
ebéd? hm?
buliba kéne mennem. súlyos elvonási tüneteim vannak :D
ma du megint csingi mese (de telik az idő, nemrég volt a múltheti játék).
előttem a painttel rajzolt Violette kinyomtatava (munkahelyről csak így tudtam kimeneteni), szomorú szemekkel néz.
írok mindjárt, megígérem, még akkor is, ha nem állt még össze a sztori. egy hetem még van talán.
ja, az izééé... (miacíme?) szellemtánc m* könyvet éjjel kettőig kiolvastam. teljesen értem és felfogom a m* körülményeskedő stílusát (amire szvsz gyönyörű példa tőlem a m* leírás-szikra X blogján), még mindig utálom a sztori végi nagy csatákat, viszont Lanice embervadászáról tagadom, h a karakteremnek van hozzá bármi köze. Pedig majdnem olyan - majdnem.
Egészen kedvet kaptam Ynev világához különben, lehet, h önszorgalmú novellával is megpróbálkozom majd, mihelyt... mihelyt lesz elég energiám a procedúrára. Elvégre karakterelőtörténe játékhoz elég motiváció, nem?
Arra meg néha rájövök, h aWoD számomra erőteljesen gót/indusztriál zenei aláfestéssel működik. Nem meglepő, hogy NPCim észrevehető százaléka tartozik a szubkultúrába :)
ebéd? hm?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)