Elkezdtem folytatni a Raana Raas regényt, és az segített, mert az első 50 oldalon túllendülve elkezdett érdekelni a történet. Most kifejezetten tetszik, és tervezem a folytatások elolvasását is. Értelmét nyerte a nem feltétlenül maradandó világirodalmi értékű írások olvasása. Magyar sci-fit vagy fantasyt egy ideje erős fenntartásokkal olvasok - ha egyáltalán. Mondjuk még szerencsésnek is mondhatom magam, mert a Gáspár András CP-k tetszettek, M* bármi is szerzett szórakoztató pillanatokat, bár, azok inkább hamvas kamaszkorom hínárfényű derengésében tűnnek értelmes olvasmánynak. Meg a Goldenlane könyvek, na, azok se rosszak. Sőt, az Ólomerdő nagyon tetszett.
Novellákhoz kevesebb a lelkierőm, mert pont olyan hosszúak, hogy idő legyen őket elolvasni, viszont regényhez képest rövidek. De ne ártana azért azt sem, asszem, mert érdekelnek, elméletileg. Ahogy színházba is kéne mennem, és nem félnem attól, h szenvedni fogok a nézőtéren.
Esik a hó, különös itt ülni bent, nem tudom, miért. Ma megyek a meghallgatásra, strange, remélem, nem estére fájdul meg a torkom, mert képes vagyok ilyesmire.
4 megjegyzés:
Nekem tetszett az a könyv. Elsőre primitívnek, gyermetegnek éreztem, de később azon kaptam magam, hogy egy csomó felvetése meglepő mértékben megragadt bennem. Meg kéne szerezni a folytatásait...
ugye? detto. :D meg fogom venni a folytatásokat.
én a végére kimondottan izgalmasnak és megrázónak találtam bizonyos részeket. Azt hiszem különsen az fogott meg, hogy sok esetben, ahol már automatikusan a klisét várod, de nem azt kapod, ami nagyon felüdítő. Meg kéne szerezni a folytatást! (néztem könyvtárban még anno, de nem volt bent)
A Szabó Ervin KK jelöl kölcsönözhető példányt, ga arra járok, megnézem :)
Megjegyzés küldése