munka

Huhh, értékelés végre pipa, az nem tudom, miért van, hogy még egy ennyire jelentéktelen és súlytalan szituációban ennyire stresszelek. De tényleg. Valami olyasmi lehet, hogy a munkahelyi szituációt ne sikerült rendesen megugranom, amióta itt dolgozom - a recepció uyge nehezen volt komolyan vehető, és akkor még csak diák voltam, hát védtem a lelkemet azzal, hogy ez nem iggazzy meló, csak diákmunka. Utána meg... nem sikerült integrálódnom teljesen. Nem mintha nagyon baj lenne, mert talán jobb, ha nem érzem teljesen önmagamnak ezt a munkát, hiszen a személyiségemnek annyira elhanyagolható részét mozgatja csak meg, hogy nehezen tudok bele többet vetíteni. Érted, megpróbálok időnként, titkosügynökség stratégája vagyok néha, a háttértámogatás, én küldöm a célpontot az ügynököknek, én rakom össze a térképet meg aze gyebeket, én adom ki a kütyüket és én görcsölöka zon, hoyg sikerüljön nekik, de aztán ez elmúlik, és megint egy könyvelőcégnél cserélem az egereket.