Nincs idő

Tegnap este volt elnökségi, effektív, de fárasztó, büszke vagyok magamra, hogy sikerült előterjesztenem dolgokat, amik nem a triviális kategóriába estek, hanem abba, amit pl. Alew kapásból "úgy fos ahogy van" kategóriába helyez, és ezzel legalább alkalmam volt gyakorolni, hogyan pergetem le tökéletesen a kategorikus elutasítáűsokat magamról. Ebben gyakorlatot kell szereznem, ahogy abban is, hogy nem, nem kell tökéletes megoldással előállnom, és az se baj, ha nem értenek velem egyet, meg ha én nem értek mással egyet.

Itt a javaslat(ok) linkje, btw :az fontos kiegészítés, hogy nem egyedül csináltam, mi több, én leginkább csak interpretáltam és próbáltam tisztázni a koncepciót.
Úgy gondolom, ha nem is pont így, ebben a formában muszáj megvalósítani a dolgokat, de az abban feltűntetett problémákat meg kell oldani, kezelni kell, a megoldások elvei pedig szerintem jók.Híve vagyok az éles kanyaroknak és a drasztikus lépéseknek, az "MTT mint olyan" egyértelműen lassan működik, de ennek a kalibrálása nem az én feladatom, én igyekszem az anyagot begyújtani és égésben tartani a mozgáshoz.
Voilá. Megfogalmaztam.
Még akkor is, ha ezzel borítékolhatom azt az érzést, hogy nem valósulnak meg százszázalékban az elképzeléseim és ötleteim, és mindig le kell mondanom egy részéről. Aztán persze lehet, hogy meg tudom majd fogalmazni pont a megfelelőt, dehát az a véletlen csak.

Aztán már pörögnek emberek a táborral kapcsolatban, ami leginkább azért frusztráló, mert miért ilyen hamar, miért most, túl gyorsan látszanak betonozódni a vonalak és elképzelések, pedig még lenne idő hagyni, hogy több elképzelés cirkuláljon. Nem szeretem a felesleges munkát, se másét, se a sajátomat.
És nekem most kifejezetten kétoldali undorom van a szervezésektől és emtétés dolgoktól, de az agyam nem bírt tegnap este leállni, párhuzamosan futtatok két elképzelés kritikáját és megvalóítását az agyamban, de legalább tudom, hogy képes vagyok két koncepcióval egyszerre foglalkozni (vagy legalábbis felváltva. Nem, nem szabadna, nem kéne most ezzel foglalkoznom.

Egyébiránt jól vagyok, csak rég voltam már egész este otthon, és hiányzik. Kezdem fogösszeszorítva áthajtani magamat az időkön (amit a holdfényben írnokok írnak, ezt megmondta KZ orákulum, és interpretálódott, na), ez az, ami ne legyen sokáig, mert elkopnak a fogaim. Tetszik érteni? És még csak a nap felénél vagyok, mi ez mi ez?