Szél

Átalakítjuk a levegőt magunk körül, majd minden szép és jó lesz, a világ katasztrófa felé tart, és ott leszek nindzsa, amikor rájövök, hogy anélkül nem megy.

Tegnap meséltem végre, bár valahogy nem akart összejönni az idő a felkészülésre, közvetlenül előtte tudtam csak leülni, és basszus, hiányoznak azok a délelőttök, amikor szétdobált jegyzeteim között írom a sztori folytatását és húzom össze a gráf szálait a mese előtti délelőttön. Szabadságot kéne kivennem az MTT-ből, úgy érzem. Nem akarok most intenzíven dolgozni a Turambaron kívül máson, maximum majd a táboron, amikor az indul el. Az, hogy alkalmanként besegítek dolgokba, az elvileg működőképes koncepció, de ennél többet most nem.
Visszatérve a játékra, úgy egészben jó alkalom volt, a főzéssel, az előtte és utána beszélgetésekkel együtt, hogy sikerült visszarázódni a története a kihagyás után, hogy Inszéjn karaktere is visszatért, ami kellemes dinamikát adott rögtön a csapatnak, hogy átpörgették maguk között az információkat, és megálltam azt is, hogy megint történjen valami azonnal. Sajnos nagyon érezhető, hogy a normálisnál jóval sűrűbbek az események, mióta a játékosok a városban vannak.
És azzal a problémával még mindig nem tudok mit kezdeni, hogy a legjobb szándékommal se tudok értelmes (= játékosok számára elfogadható) megoldással előállni a saját általam felvetett problémákra. Ami nekem elég meggyőző, és működőképes, azt olyan erővel tudják fikázni, hogy abban a pillanatban meg is győznek, és elkeseredek, hogy egyáltalán hogy voltam képes arra gondolni, hogy ez a megoldás működhet. Ez leginkább olyankor kínos, amikor úgy gondolom, bizonyos problémákra tudjk az NPC-k is a megoldást, vagy, hogy megdobták, és jó ötletük van. Emellett eltörpül az, amikor ráébredek, hogy képtelen vagyok minden NPC-t fejben tartani :D

A Hobbit Szülnap kellemes volt, báboztunk, nem volt olyan átütő élmény, mint régen, de leginkááb azért, mert nem próbáltuk előtte, és nem sikerült egymásra hangolódni a bábosokkal. A beszélgetések és a hangulat rendben voltak, este Morganánál is jó volt, sőt, előző este is, ha már itt tartunk.

A hetem már betelt, értékelem a telefonom naptárfunkcióját, ilyen szinten soha nem voltam képes vezetni a papíros naptáraimat, az, hogy net előtt és mobilon is ugyanazt a naptárat töltöm fel, az valóban segíti az életemet. Nyilván emellett igyekszem fejben is tartani, de most fontosabb, hogy le legyenk írva a dolgok.