Hófehér

Nem a fény teremtménye, nem.

Az idő kifolyik az ujjaim között (mondjuk), én valahogy nem is találom még az árnyékomat se, csak a visszhangokban vélek felfedezni ismerőset.
Ma nehezen aludtam, pedig, volt zavaros álmom a keretjátékkészítésről, mint ki látástalan kötélen lengedezésről, aztán furcsa ébrenlét utánújra álom, ez már érdekes volt azt hiszem.

Volt a haj, amit az ősidőkben egy még régebbi kapu elé építettek, ha majd az idők végén az kinyílik, akkor legyen min áthajózni. Mi ide szálltunk meg, tévedtünk be, úsztunk ki a hajótörésből. Aztán jöttek a gonoszok, és elbújtm egy sarokba, de észrevettek, de ők is ugyanolyan korú (14-16 éves gyerekek voltak, úgyhogy közülü valónak adtam ki magam, igen, ugyanonnan jöttem, csak másik hajóval, úgy jelentkeztem én is.
Már a mieink között követett a két copfos lány, kissé bizalmatlanul, én Q-hoz (igen) mentem oda, hogy azon az ürügyön, hogy az emeltszintű fizikához szeretnék csatlakozni (mert nagyon okos lány vagyok), majdha kettesben maradunk, akkor gyorsan elmondom neki, hogy közénk épültek a gonoszok, de szabadkozva otthagyott, hogy most nem alkalmas, és olvassam el a leveleimet.
MEgnéztem, ó, tényleg, levél az asztalomon, benne egy részletes indoklás arról, hogy miért nem vett fel az EM csoportba, mert korábbi jelentéseim alapján nem vettek fel egy csomó másik kiemelt képzésre sem. A táblázat úgy nézett ki, hogy mindennél az első bejegyzésben a tehetséges, kiemelt, stb szó állt, a másodikba viszont az elutasítva. Meg volt valami betegségem is, amit megint csak felhasználtak a visszautasításomra.
Borzasztóan szomorú lettem, hogy miért miért, hát én jó lennék, csak valami miatt mégsem, és emiatt nem tudtam szólni senkinek, és bevonultak Morgothék, aki kiválasztott feketébe öltözött gonoszokat a csapatok közül, engem mondjuk pont nem, mert előtte felébredtem. De arra még emlékszem, hogy Q-t kellett elkapniuk, mert az ő szakértelmére volt szükség, és ezért akartam neki szólni még, vagy segíteni, de csak egy rádiót adtam neki, hogy majd tudja, mikor kell használni, akkor nem értette, és abban a pillanatban érkeztek a gonoszok, tehát kvázi "lebuktam" előtte, mint a beépült kém. És ezt az átadást kétszer, két vilgban játszottam el, kalózok előtt egy pisztolyt adtam neki, majd a jeladó átadása ugyanúgy, máshol más öltözetben.

A folytatása annyi lett volna, hogy hősiesen felvállalom az áruó kém szerepet a Sötét Nagyúr előtt, aki megérti ezt, hiszen én megnemértett zseni vagyok, hát persze, hogy átállok a sötét oldalra, és vállalom Q kihallgatását, ahol megpróbálom meggyőzni, hogy most megmenthetjük a világot.

Érdekesen keveredett a szombatom és a vasárnapom egybe, milyen jól beépítettem a más és a saját Árkádiámat, hát hogyne.