csütörtök, február 7

Ruhák és farsang

Esti bejegyzés, brace yourself. Annyira nem is, mert nincs időm, egy kilépő rohangál a különféle céges állomások között, bármikor jöhet és az némi papírmunka. Pedig vannak témák, amikről le szeretném írni a... ja, mint a rendrakás. Ebéd közben jutott eszembe, hogy ha az agyam is olyan, mint a ruhásszekrényem - ahol funkció szerint vannak elvileg rendszerezve a ruhák a nagy polcokon, de általában csak a ruhák irányát álítom be dobás előtt, hogy melyik szint melyik oldalára essen, képzelhető a rendezettség, ehhez vegyük hozzá, hogy tényleg majdnem minden fekete, de még így is majdnem mindig gyorsan megtalálom azt, amit keresek -, akkor én igazából zseni vagyok, mert ha rendet raknék, akkor mennyivel hatékonyabb és okosabb és bölcsebb lennék.  Rendet úgy szoktam rakni, hogy kiborítok mindent a szőnyegre/ágyra, és egyesével újracsoportosítok mindent, aztán ugyanúgy bedobálom őket (okém hajtogatva, többet helyezek elegyre kevesebb türelemmel, na).

Naszóval, a farsang, mint visszatérő, most a tavalyi a hiszti, de még kevésbé értem, mert... mert számomra a tavalyi is úgy szólt a ruhákról., mint bármelyik tisztességes jelmezbál, ahol marha kíváncsiak vagyunk a többiek ruháira, és szeretnénk, ha a mienket megdícsérjék. Emellett szólt a műsoros estről, ami engem speciel érdekel, nem csak olyankor, amikor konferálom vagy fellépek. Basszus, nem azért van, mert igény van műsorra? Aztán meg, szeretek táncolni (v.ö. előző valamelyik bejegyzésem). Társastáncolni formálisan, szeretem a rituálé jellegét az eseménynek. A barátaimmal együtt ünnepelni magunkat, az álarcokat, beszélgetni, (inni és mégjobban beszélgetni), abban a közösségben lenni (ez az, amikor csomó emberre csak rámosolygunk, csak pár szót váltunk, és visszakapjuk a mosolyt, meg egyéb szociális izék).
Hát egy faszt szól a fűzők megmutogatásáról és önfényezésről. Az a formalitás és a rituálé része, és nem úgy látom, hogy a tartalom kiveszett volna mögüle. De majd idén jobban megnézem, mert egyelőre nem látszik semmi, nyilván a formáról és külsőségekről beszélnek az emberek egy olyan esemány kapcsán, amit ez különböztet meg a többitől.

A maradék témákra majd máskor. Addig úgyis elfelejtem őket.

3 megjegyzés:

zs.gothpunk írta...

Látom, mélyen érintett a távolmaradásom magyarázata. :) NE vedd magadra.

Angwen írta...

Azt hiszem, ezt hasonlóan látom, mint te. De valahol megértem, hogy (talán mert itt kevésbé nyilvánvaló a jelmez jelleg, és könnyebb összetéveszteni való valónkkal) egyes emberek számára presztízskérdéssé válhat és megkeseredhet.

gothposeur írta...

GP: igazából nem magamra vettem, csak nagyon nem érzem jónak ezt a leegyszerűsítést. Pláne, mert léteznek olyan események, amik sokkal inkább arról szólnak, amit te is, emg még páran leírnak.