Szétesett

Jó, akkor most inkább erre figyelek, meg ide. Nem találtam megfelelő füzetet naplónak, és azt is realizáltam, hogy most a saját lefűzésű megoldás nem az. Mármint nem megoldás. Még egy helyen megnézem, az utcában lévő fakézben, aztán marad a sima zöld a4-es spirálfüzet, heló.

A ma délután a kevés gondolkodással kiküldött levelek ideje, nem baj, így legalább haladok, és... mért ne? Most még a farsangra körbe kéne küldenem pár felkérést ugyanezen az alapon, mert engem úgyse kér fel senki, mert hamár járt a szám, akkor legyek határozott vagymiafasz.

Ha már asszertivitás, nem csak táncfelkéréseket küldtem ki, hanem időnként megpróbálok emberekkel találkozni, oké, egyelőre olyanokkal, akikkel amúgyis szoktam, de hátha megszokom (megint) azt, hogy nem az az estéim sorsa, hogy vagy próba/óra van, vagy otthon játszom. (Persze, mert tanulhatnék is, amúgy).

Zoltántól kaptam dicséretet (azénektanár), hogy ugyan azzal mentem anno énekelni hozzá, hogy éneklésben nem érzem úgy, hogy normálisan ki mernék állni a színpadra, ellentétben a prózai szereplésekkel, nos, mostmár énekben is vagyok ott, ahol prózában. Arról most ne beszéljünk, h kib régen nem szerepeltem színpadon, emrt szomorú leszek. Még jobban. :póz:

Az a jó, h bakancsban vagyok, hogy lehet, h még tudok is benne gyalogolni, arra az esetre, ha szeretnék megfázni mondjuk a hídon át vagy ilyesmi.

szét.