most halálosan sértődött vagyok a nikita következő részéáre... mert baromi lassan vánszorog lefelé. sértés, hahh.

megint jelentkeztem valahova, és megint rájöttem, h semmi kedvem dolgozni, meg arra is, h nagyon szeretnék már dolgozni. Mér nem mehetek részmunkaidős titkosügynöknek? :D

meg milyen jó lenne már azt dolgozni, amihez téányleg értek (értsd: megvan hozzá a képességem meg a gyakorlatom és szeretem csinálni). Mittomén, mesélhetnék, hallgathatnék óraszámra, miközben kis füzetbe firkálgatok, lelkesíthetnék beépített emberként, estébé.