az álmok nyilván jelentenek valamiket. Például visszatért  lift motívum - ezúttal legalább 66 emeletes volt a ház, amiben elindultam felfele a liften, és elfelejtettem kiszállni a második emeleten, a köv megálló meg már a 18. emeleten volt. Vegyük hozzá, hogy hangsúlyozottan tériszonyos voltam az álmomban.
Az tuti nem igaz, hogy az álmok megoldást adnak a problémákra, kitűnően tudják őket az előtérbe hozni. És mostanában egyre többet álmodok olyanokról, akiket nem tudtam hova tenni eddig. Most meg méginkább nem, mert mi a faszér' foglalkoztatnak annyira, hogy az álmaimban szerepeljenek? Annoying.

Tegnap meglepett a főnixpróba, pont ugyanolyan volt, mint bármikor az elmúlt egy évben - ez nyilván megerősített utólag is a döntésemben, de azért örültem volna, ha jobb lesz a hangulat, bármi.

Ma szívforgács, kezdek beállni a három órás próbákra, pont jó hosszúak a két-három cigiszünettel. Időnként tudom borzasztóan unni, amikor nem hallom se a hegedűt, se az éneket, mert olyankor aztán tök mindegy, mit éneklek, de szerencsére mostanábn egyre jobban figyelnek a hangos hangszeresek.

Próbálok írni, mmint novellát, most ugyan van ötletem, ami még az lfg-s pályázatra ment volna, de nem tudom, hogy mit fogok megírni legközelebb. ÉS mikor. Annyira kézenfekvő lenne a királylányoshoz írni,de... mindig az a de.

Mindenestre holnap szabadságon leszek, délután-este meg előadáson.

Jut eszembe, megvettem a Metro 2033-at, lassan haladok benne, nagyon az rpg-khez szoktam, meg még mindig borzasztóan frusztrál, hogy nem tudok kétlépésenként menteni.