eeehhh. az elviselhetetlenségig és tovább, a levegőben van vagy a fejemben van, hát nem tudom, de borzasztó. Persze, kéne kávé is, lesz kávé is, de előbb előbb előbb. Az automatás forrócsoki könnyebben megnyomodóik, mint a kávé, ennyi.
Esik szét a belső kohézióm, az van. Ha nem kell senkinek se magyarázni, akkor. Akkor megsűnök létezni. Van ez a szó, ez a diskurzus, akár lehetne az is, hogy csak abban létezem, de igazából nem, csak baromi jól csengett volna az én füleim számára. A kontextus is.

Közben nézem tovább a Supernaturalt, ötletekhez sem rossz, mitöbb. A Milleniumon is végig káne rágnom magamat, nem tudom, miért nem néztük végig (persze, lusta voltam, a sorozatnézés másodlagos tevékenység, de most pazarolhatom az időmet). Me lehet, h az X-aktákkal is megpróbálkozhatok, bár attól tartok, hogy nem adni annyit hozzá az életérzéshez :D

na, túlélni. pl az egy kitűzhető cél, nem? de.Á, á á.