hétfő, december 17

Azt álmodtam, hogy valahova elutaztunk páran emtétések, ilyen tábori nulladik, vagy előhétvége lehetett idegen és messzi helyen, a szobában lett volna elég ágy, de Hanna és Gandalf nem feküdtek a franciaágyba, mert Gandalfnak az rövid lett volna, így nekem már nem jutott hely, de szereztem helyette valami kényelmes szőnyeget, amira polifóm plusz hálózsák az jobb is lett. Ott volt még Ankalimon meg Nyüfi, az utóbbival néztük a betonpadló zuhanyzót, hogy hova rakjuk fel a függönyöket - nyilván majd a padlótól plafonig ablakok elé kellenek majd.
Aztán volt a város, ami furcsa volt, lementem eg lépcsőn a föld alá a mélységbe egy lány után, én voltam Dean Winchester, és kimentettem, bár marha nehéz volt a végén a kontrollerrel irányítani a két szereplőt, akiket üldöztek az oroszlánok, de sikerült megmenteni őket. Vissza a városba, ahol kaptunk reklámsüticsomagot, Orbán Viktor idézettel, hogy "az óvodások is tudnak sütni kekszet, ha ő adj hozzá a tésztát". Elkezdtem enni, utána mondta tovább az osztogató nő a népeknek, hogy ebbe O.V.-nak az izzadtsága is benne van, mármint szó szerint, akkor sokan rosszul lettek, én meg összenéztem Deannel, (aki karakterhez hűen már majdnem az összeset megette), hogy jaaa, akkor ez volt az a fura mellékíz. Innen nyomozásba fogtam, valahogy oda kellett volna iránítanom a történtet, hog ugyanott kössek ki, mint a supernaturalék, venni próbáltam valamit a boltban, és erre megjegyezék, hogy magyaroknak itt minden drágább, amikor megkérdeztem, h honnan tudta, akkor a kiejtésemet mondta a tarfikos indoknak. De nem magyarázta meg, mi van a magyarokkal. Ez volt az első nyom. Egy utcában találtam egy magyar kisszínházat, és tudtam. hogy akkor én ide fogok elnézni este az előadásra, és itt találkozom a főszereplőkkel, ezen a szálon kapcsolódom a történetbe. Aztán felébredtem, borzasztó álmosan.

Nincsenek megjegyzések: