Listáznom kéne évi összefoglalókat, lesznek, mert listázásoknak érzem szükségét.

De most annyit szerettem volna csak megosztani, hogy a Supernatural hatodik évadjának a végén Castiel kezd olyan spirálba kerülni, mint amibe én szoktam belemesélni az ellentmondásos NPC-eimet (vö. Adrian Lierre meg Meinir főherceg is), a nagyobb jó érdekében, meg a (többé-kevésbé) jószándékkal és arrogáns büszkeséggel kikövezett út, gyönyörű.*

És eseményszinten pedig nem érzem igazán a senki-idejének a mai napot, pedig kellene, és pedig nincs is sok melóm - egyszerűen annyira jelen van a LEP az életemben, meg a z MTT, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. Még úgy sem, hogy már kifejezetten ügyeltem arra, hogy ne vállaljak túl sok felelősséget és feladatot, még így is folyamatosan azon kapom magamat, hogy pörgök és agyalok mások fasságain. Pedig szimplán ki kéne belőle szűrnöm a lényeget, az információt, és elsiklanom  a hiszti és a fesztlséglevezetés felett, bláhh.

* csak ne lett volna ennyire kiszámítható az a spirál, oké, hogy a csavar hiánya meglepőbb lett, mintha lett volna csavar, de hé.