Tell me please
Where do you come from?
And let me know the price to pay
I wish I knew where I belong to
How did you find me anyway?
--
Ha körben töröttek a tükrök, nehezen találom önmagam.
--
Még nem, ébredek. Furcsa kómában tart a munkahely. Kiragad a valóságból - kiragad az eddigi létezési síkomról egy másikra. Ahol szívesen ott is tartana egész létezési időmben. Igazából ez nem kevésbé valóságos, mint az, ahol másmikor élek. De egy másik hely. Ahogy a főniksz is, meg az emtété is. Meg azok a pillanatok, amikor nem tudom, hol vagyok - na, ezek valószínűleg ugyanott vannak. Közel az álomhoz. Közel a meséhez.
Fontos, h le tudjam magamnak válogatni a világ értelmezési, érzékelési síkjait. Hogy választhassak belőlük, vagy legalább tudjam és felismerjem őket.
Álarc alatt álarc, ahogy az emberek is. Hiába töröm át az égbolt alját a világ végén, csak egy újabb világot találok, ami mögött újabb szféra, újabb sötét, újabb rendülés meg ilyesmik.
Vannak labirintusok, ahol felesleges a bal oldalon haladni, mert csak akkor találsz ki onnan, ha tudod, h mi is az a kint.
--
Kedvenc karaktereimet összetöröm, hogy megnézzem, mi van bennük.
Nem akarom, h engem összetörjön a Mesélőm. Annyira nem vagyok belülről érdekes.
--
Kitöltetlen kiötölhetetlen ködök vannak. Annyi értelme van itt ülnöm, mint a billentyűk hangjának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése