amíg nem ver le a láz a lábamról, addig nem maradok otthon munkaidőben betegeskedni, ez a terv. Pláne, hogy ilyen gyönyörű az idő, eső kint, lámpafény bent, igazi ősz van.
a pénteki kopaszénekesnővel együtt vasárnapig volt egy szép nyugis íve a hétvégének - mintha pénteken még éjfél előtt hazaértünk volna... olyan jellemző, h minden sikerélményt képes elnyomni az, ha pl megtudom, h egy készülő darabban majdnem minden lány benne van nagyjából azokon kívül, akik nem szoktak ráérni - meg én. Nem kellene jelentőséget tulajdonítanom neki - egyrészt nem éri meg, másrészt simán lehet, h annyival jobban illik a többiekhez a karakter, vagy mittomén.
mindenesetre köszönöm a gratulációkat, vagy kritikákat, jól estek. Egész hamar sikerült karaktert kialakítanom az eddigiekhez képest. És még igazán élveztük is az előadást, sőt volt előtte olyan próba, ami előre vetítette, h sikerülni fog.
Meséltem Rouent szombaton a VilágVégén, én mondjuk nagyon élveztem, de azért érzem a kihívást :D Meg azért a gonosz ötleteket nem árt, ha érzékelik a játékosok is. Onnan vmikor éjszaka kerültünk haza, úgyhogy másnap majdnem délig aludtam - ennyi előnye van annak, h nem szereplek az új darabban :D
Hazalátogattam ebédre, szóbakerítettük Inszéjnt, h majd akár be is mutathatom, bár tulképp, ha az esküvőre hívom meg a családom, az is megoldás (csak nem szép). Ez is letudva.
Délután rettentő fejfájósan dőltem ki pár órára aludni, ó yeah, első olyan délutánomon, amikor egyáltalán nem kellett semmire sem készülnöm.
Épp beestünk az Oidipuszra a Tűzraktérbe - szerintem legalább a nézőtér negyedét betöltöttük ismerősként. Nopersze, h sikerült az első sor közepére ülnünk, köszönhetően FemmeFatalnak és Komának. Nagyon nem volt jó ötlet.
Röviden összefoglalva az előadást: ráébresztett, h a Főnix-szel nagyon jól jártunk.
Hosszabban: már a darab koncepciója sem volt az igazi, a megvalósítás se hozta ki belőle a lehetőségeket. Volt két jópofának szánt narrátor, akik szerencsétlenül tébláboltak a darab körül, és random időpontokban megszakították. Volt benne koncepció persze, értettem nagyjából, csak nem ártott volna meg is mutatni.
Táncoltak meg léteztek a színpadon mindenféle görögjellegű lepedőbe öltöztetett lányok, akik többnyire úgy tettek, mintha nagyon átélnének megminden... Oidipusz kábé olyan volt, mint egy nagy kamasz ebben a megvalósításban, annak mondjuk következetes (ezt elsősorban a rendező hibájának gondolom, igazán szólhatott volna erről Eltársnak). A szándék az érezhető volt, de az nem elég. A mindenféle "öregemberek" meg legalább sminkelhettek volna, h ne egyetemisták legyenek a színpadon (tisztelet a kivételnek). Összeségében olyan volt, mint egy olyan emtététábori előadás, amire sok idő jutott véletlenül. Sőt, ennél láttam megrázóbb előadást is már táborban.
Tegnap semmi energiám nem volt kritikát mondani (FemmeFatale megtette a lényeget úgyis).
most hűvös van, megnézem, lehetne-e fűteni.
3 megjegyzés:
Rouenben nagyon jó volt. Kicsit ismétlődő, kicsit parti-széthúzós, de az élmény az csuda volt és a játékot élveztem! Komoly dilemmában vagyok, hogy melyik udvart válassza Misa. Annyira nem tudok dönteni (koncepció alapján), hogy a végén a tápok alapján fogok. :D Egyébként a télkirálynő szimpatikus volt, szegény őszkirály csak a cicalány rajongása miatt nem. :) Kíváncsi vagyok a nyárra is, illetve nem fogom kihagyni a Gépésszel is találkozzak asszem.
Köszönöm. :)
eltárs
GP: örülök :D
Megjegyzés küldése