A tegnapelőtt novella-felvázolásra megkapta, válaszul a tegnapi képzeletbeli túrát. Azokróla helyekről, amik nincsenek.
Mentünk mozgásszínészet órára Szozsival - eleve késéssel, mert képtelen voltam elszakadni a Cégtől hamarabb a munkaidő végénél. Gyártelepek között bóklásztunk, Obfuscates emlékek villantak be, hogy elő kéne venni a katanát lassan, mert jönnek mindjárt. Ja, hogy hiába van a Bakelit a Gyárhoz közel, csak pont a másik komplexum? A rámpánál már Gordon Freeman is visszhangzott, aztán csak lehelletnyit csökkentet a rendezetten alter-artisztik bár a hangár mellett. A jó kalandozó benéz minden ajtón, és megkérdezi az NPC-et. Mondjuk a pultost. Aki az ajtót javasolja, ahol megmutatják a szomszéd ajtót. Ahol előadásra készülnek, és nem tudnak semmit (ők valószínűleg az a mellékszál voltak, amit nem göngyölítettünk fel.) Aztán a Marci végül elárulja, hogy nem tudjuk teljesíteni a questet, emrt nincs óra, nincs elég ember. De ajánlja a mellékquestet az előadással, amiben világít egy ismerős művésznő. Tisztelettel nem vállaljuk a questet.
A képzeletbeli óráról megcélozzuk a képzeletbeli helyet, amit megtalálunk a cipőboltban, és ugyanolyan imaginárius ott lenni, mint azt gondoltam.
Az tök jó, h nem csak nekem volt az első asszociációm róla, h oda mage-k járnak. És elcseréltek tartják fent, a fehér zakós kobold srác a bizonyíték rá.
Az egyik asztalnál angolul beszélgetnek, és olyan spellt használnak, amitől csak az átkötő szövegeket halljuk, a beszélgetést magát nem, mögöttünk meg Szozsi szerint mágiáról beszélnek, a pókeres, akit tavaly láttam, meg a fura lány a kutya mellett. A harmadik asztalhoz olyan társaság ül le, akik közül csak egy ismerte a helyet, ő mutogatja érdekességként, az egyik lány arca meg olyan, h jóképű pasi lehetne.
Odafele is láttam egy szép srácot a buszon, szőke hajjal, kerek orral, szép arccal, kalapban. Ellopom NPC-nek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése