kezdem úgy érezni, hogyha kis izéket rajzolgatnék papírlapokra, máris előréblépnék a fejlődés útján.

pedig ma dolgoztam. kerestem és meg is rendeltem dolgot az irodáb, mi több, kollégával ebédeltem és mosolyogtam a takarítónőre. A recepciózásban az volt a legjobb, hogy mindenkivel találkoztam, aki bejött az irodába, és nem itt dolgozott. És az emberek többsége visszamosolyog, ha mosolyognak rá. Most csak igyekszem kedves és mosolygó hangon beszélni az ITval a telefonba, mert alapvetően velük kell együtt dolgozni. És legalább két srác közülük kedves és aranyos (az egyiknek ráadásul kurvajó a beszédhangja), és legyen egy csaj az irodából aki mosolyog rájuk. Najó, asszem nem vetekszem az ottmaradt recepciósokkal, kétharmaduk tökéletes választás a pozícióra.

ma munka után megyek, megnézzük egymást egy zenekarral (hegedűs pozícióban). a sturmastos fellépés óta úgy érzem, jó ez a zenélés dolog, még nem énekelve is.

viszont... viszont...
majd holnap is lesz nap. és fel kéne rakni a simset a gépemre :nos: