Második napja van szép idő. Ez a felhős, fél-árnyékos időjárás kifejezetten bejön. Pláne a tél után jön jól - nekem semmi bajom a hóval, de az esőt jobban szeretem. És igazából a hőmérsékelt szélső-értékeit sem nagyon bírom, se a meleget, se a hideget, az átmeneti évszakok időjárása az igazi.

Szombaton az előadás után Színésznő is koccintásra kapható volt - mert végre megoldotta, hogy ne kelljen vezetnie hazafelé -, ezért hajnalban értem haza két feles, meg némi beszélgetések után. Ilyen az, amikor nem zavar minket a másnap hajnalban kezdődő próba. Csak szóban.
És nem voltam másnapos, azt hiszem, eddig egyedül az a konyak zavart be nagyon.
Világmegváltás, helyzetelemzés, magy gesztusokkal magyarázom azt, hogy mit gondolok egy-egy szerepről, ehhez innom kell, különben nem gondolom magamat ilyen okosnak.

Azért a várakozás az előadásra, azis megérne egy bejegyzést. vagy töredéket. Ott vagyunk korábban, mondjunk hetes kezdéshez négykor. a színpad összerakása a részünkről maximum fél óra, de ehhez sem kell ám 15 ember, 5-6 fér a munkához. A fények beállítása részünkről 30 másodperc, illetve jó, van az 2 perc is, amíg néhányan bejelölik szigetelőszalaggal a díszlet helyét.
Sminkhez, átöltözéshez elég fél óra. Bemelegítéshez, ráhangolódó kávézáshoz, egymásrataláláshoz újabb fél óra.
Tehát az idő fele az holtidő, várakozás, semmi-tevés. Minél többen vagyunk annál valószínűbb, hogy random csoportokba szerveződött emberek cigiznek, beszélgetnek, esznek és baromkodnak. Ezért én hétköznap nem vennék ki fél nap szabadságot.

Vasárnapi próbán szinten tartottam az ébrenlétemet, a délutáni játék alatt már voltak problémáim, de szerencsére Karel nem feltétlenül van ott mindenhol, ahol épp a játék fókusza.

A mostani héte kíváncsi vagyok nagyon.