amúgymeg, vattafakk. elért a péntek délután, fejbevágott, és folyton a babics egy hasonlata jut eszemba, néz mint kismacska a könyöklőcsőbe, vagy mi.
ezt én már eddig se mindig viseltem jól, mostanában pláne nem. Vagy elszoktam tőle. Bár, ez legalább nem minta, nem szokottt. Más értelemben minta.
--
zenét írni még mindig minimum macerás, azért annak örülök, h egy újabbat sikerült összehozni (oké, Estel hozta a dallamot, én meg megtaláltam mellé a népdalt :D)

fokozatosan átrágom magama javascript tutorialon, kezdem felfogni, lépésről lépésre találom az analógiákat hozzá. Az segít, amikor 3D-s programokkal veszem a párhuzamot - az objektumok olyanok, mint mondjuk a téglatest 3Dsmaxban, vannak paraméterei, és elő lehet hasonló dolgot állítani más módon is. De azért mégiscsak téglalapokból és gömbökből, illetve ezeknek a módosításával hozok létre dolgokat, meg kihúzással és forgatással. Meg egyéb kész dolgokkal, nem pixelenként határozom meg, nem is 3D-s függvényekkel.

pár nagy levegő, pár nagy levegő. meg egy kávé. az jó lesz, az nagyon jó lesz.