azt mondja nekem a hanga  fejemben, hogy írjak listákat, mert attól nekem sokkal jobb lesz.
(arra azért büszke vagyok, h emlékszem a kódjára a listának - na, nem mintha. mindegy.)

Lista
• kellene mozogni, legalábbis félrendszeresen. mondjuk futni. nem szeretnék embereket kerülgetni, egyelőre nem vonz a Margitsziget, a Gellérthegy pláne, és a Dunapart sem. Ott sétálni kell, na. 
• kellene zenéket venni. sznobizmusom új magaslatokat ér el, már ugye nem igazán töltök le játékokat (ok, időm se lenne), és kezdem úgy érezni, lassan a zenészeknek is fizethetek. Cska ugye itt meg kihagynám a kiadókat, mindenféle irracionális pánk attitűdök miatt. Próbáltam amazonról mp3-at venni, de miért is működne ez a szolgáltatás ebben a sarokban. Pedig annyiért meg is vettem volna. Amennyiért idehaza boltban láttam ugyanazt a cd-t, annyiért inkább youtube marad.
• kellene nyomtatni mégmégmég képeket otthonra, lassan valami színeset sem ártana beszerezni. Időnként jól esik felnézni az ismerős arcokra.
• takarítani, és RENDET RAKNI. well. vannak azok a bizonyos dobozok, amiket direkt úgy raktam el, hogy majd lesz helyük a bennük lévőknek. soksok éves emlékek. időnként kedvem lenne felgyújtani mindet, mert a múltat időnként le kéne atomrobbantani a téridőből, mert... mert. Nem azért, mert feltétlenül rossz emlékek, mitöbb. Csak nem tudok velük mit kezdeni. Jó lenne másnak megmutatni, de legutóbb ont lecsúsztam róla - és amúgyis, attól tartok, érdektelen másnak ez az egész, amit magamban cipelek.
• össze kéne raknom egy honlapot, csak azért, hogy lássam, mennyi mindenre kell ilyenkor figyelni. Csak már az első lépésnél megakadok mindig - kinek, milyet, miért. Demajdmost. Nyilván.
• nem lenézni a szakadékba. najó, de, ha a pánik szélét akarom érezni, akarommondani a szelét. 
• énekelni. nem csak úgy egyszerűen, hanem kurvajól. leszarva az előre és hátrahozást, a fátyolosságotmeg úgy általában midnent, és mégis jól. na, ez már egy cél.
• írni. írni. írni, bmeg, írni. a kinek-mit-hogyan kérdéskör itt is, de ilyenkor jellemzően elszaladok a billentűzet elől. messzire. ugye, vannak itt a mesék, amiket magamnak kitűen le tudok forgatni fejben, de leírni, ugyan. Eddig a legtöbb, amit elértem velük, az a szerepjátékban és annak kapcsán a közös mesélés volt. 
• ja, télleg, holnapra a mesét felfrissíteni. még jó, h múltkorra kitaláltam eseményeket, most vhogy szinkronizálni kell a jelenlévő karakterekkel.
• meg a changeling mesét kiöveszteni a csírából (a Város, alagút, elnyelt bajtársak és emeljük ki egymást a semmiből)
• enni valamit. vásárolni. ha főzök, akkor semmi másra nem lesz már energiám. de még épp ikerült rámrohadás előtt megennem a kenyeret, ó, igen. 
• IKEA, és a csodálatos lábosok meg matracok világa.
• akciófilmet nézni. valamijó bond film i jó lenne, de kiábrándító volt az egyetlen, amit láttam. újranézni nem akarok semmit. vagy... hm... valami kémfilm, titkosügynökösni, vagy bérgyilkosos, jah. agonoszkormány, gonoszcégek, ihajj. csak ne legyen benne bénaszámítógépkezelés, és lehetőleg a csaj se dekoratív kiegészítő legyen, köszi.
• alapvetően vicces lenne szétfesteni a szobát, de enek Nyüfiék se örülnének, meg énis megunnám hamar.
• meg mondjuk beszélgetni emberekkel a szobámban,martini/bor/akármi.

na, megyek haza hamar. az lesz a legjobb.