hétfő, június 25

És a távoli víz dalai

A szombatot átzombultam estig, amikoris elszántam magamat, és megkérdeztem Szozsit, h van-e lázcsillapítója, elzarándokoltam érte, aztán haza, és nekiláttam dolgokat csinálni az erkélyen a notebookomon - azt már nem tudom, hogy este, vagy másnap reggel telepítettem joomla-t, mert jó ötletnek tűnt.
Pénteken elég elbaszott hangulatban mentem játszani, ez talán javult szombatra, de mondjuk mára már biztosan, segített az erkély magányos nyugalma.
Vasárnap menetem a többiekkel Velencefürdőre, azzal a felkiáltással, hogy vízbe nem megyek, de a szabad levegő meg a társaság csak jót tezs nekem, ültem a parton árnyékban, közben írtam a tábori feladatomat, meg olvastam, ettünk dinnyét, és a hekk meg a palacsinta szentségtelen nászban kezdtek a gyomrokban, meg egyebek, forró vonatút, aztán megint nyugalomban és taknyos zsebkendők között öltött órák.
Elkezdtem játszani az Amnesia-val, szigorúan világosban!, tényleg parás cucc.

Ennek igazából semmi értelme, ha jobban belegondolok, de a megszokás nagy úr.

Nincsenek megjegyzések: