NEm tudom, mennyire volt bölcs dolog tegnap este elmenni a kocsmázásra és pláne maradni sokáig. Nem triviális a válasz: egyrészt meló után zúgó fejjel léptem ki a kéklő alkonyatba, és szerettem volna összeomlani, bekuporogni meleg itallal egy fotelbe könyvvel, de volt még dolgom a táborral, amit már nem szabadott későbbre hagynom. (Jobban belegondolva, korábban se tudtam volna elvégezni, elvégre kedden beszéltük meg a folytatást, és szerda este volt. ) Hosszas tétovázás után végül beültem az Oktogonon a Bruger Kingbe, kávé, valami kaja, ez az igazzy cyberpunk, nem a hipszter kávézókban laptopozni, lepukkant, mindenki bemehet, helószia. Az elemeten amúgy kifejezetten ilyen valahova üljünk e típusú emberek voltak, nyelvet tanultak, dolgoztak, megbeszéltek, pont tökéletes.
Utána egy kicsit jobb volt, bár a fáradtság az hullámokban borított el, azért átmásztam az emberekhez a kávézóba. Itt egész jól voltam addig, amíg nem kaptam táborszervezős ímélt, mert az amúgy tök jogos észrevétel úgy kiborított, hogy meglepődtem. Az már az a pillanat volt, hogy zokogva elbújtam volna egy sarokba, magamra borított takaróval. Ekkor megint leléphettem volna, de helyette ittam még, és a végére fáradtan ugyan, de nagyjából kiegyensúlyozottan mentem haza. És közben ledumáltam Esgallal is egy fontos dolgot, ami emailben kevésbé működött volna. Aztán otthon meg nem bírtam elaludni a fáradtságtól.
Az egész mukanapom is ilyen volt, estére nem voltam képes koncentrálni, és a délután se sokkal inkább, és ennek semmi köze nem volt ahhoz, h ebédszünetben égül megvettem a Kindlét. Ja, jelentem, hasznos, valóban kényelmesebben olvasok rajta, mint a telefonomon. És egyelőre lelkiismeretesebben, ha már megvettem, használjam felkiáltással.
Jelenleg a nyomtatott szöveg fekete tollal való kieglszítése elégíti leginkább az office-esztétikai érzékemet. Hazamegyek, lefekszem és alszom, aztán majd átpihenem a pénteket. Látogatni szabad, játszni fogok :D
1 megjegyzés:
Kindle jeeee
Megjegyzés küldése