a tegnapi nap a fura megrázkódtatások napja volt, eloször megnéztem a doctorwho részt, ami önmagában annyira nem volt olyan, hogy hatása legyen, mégis, ebben az új évadban én folyamatosan érzek valami feszültséget - az agyam jelez valami mintát, ami bármi lehet, de o kiegészíti úgy, hogy nyugtalanító legyen. Semmi különös tényleg, csak érzek valami légüres teret a doktor körül, és ennyi évad után látom az értelmét (még akkoris, ha nem tervezett).
Aztán végignéztem a spooks második részét, ami meg kifejezetten sokkolt egy bizonyos forró olajos jelenetével - én nem azzal felütéssel ültem le nézni, hogy itt bármi megtörténhet, meg lehet, h elszoktam ezektol a fordulatoktól. Ezzel a sorozat amúgy megvett magának, csak most nem merem megnézni a következo részét.
Utána meg Janie különféle sokkolódásait élhettem át, ó, igen. Majd akarok neki is blogbejegyzést az x-blogra, úgyhogy most csak annyit, hogy marhára jók ezek az agyalós ÉS érzelmileg involválós játékalkalmak. És igen, kell energiát belefektetni az elvonatkoztatásba (ugye a Janie-Szeráf sztori anno tökéletesen beleépült a saját, személyes mitológiámba, és nem, nem triviális), de ez csak temporális szokatlanság, és csak egy újabb bizonyíték arra, hogy se a karakterem, se az NPC-im nem én vagyok. Szeretek más gondolati sémákba beleilleszkedni, ok-okozati viszonyban végiggondolni, hogy ki miért az, aki, estébé, estébé. Janie esetében szerintem minimum a harmadik alkalom volt ez.
(az meg vicces, hogy ilyen mintákat kapok ötletnek :D )
na, hazalátogatás, kaja :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése