Elbukni a legjobb dolog a világon, mondja a milliomos a darabban. Én meg... és köszöni a tüzet. Nyjajj.
Tegnap este is, meg ma is úgy éreztem néha, h van életem, ilyen színes, képernyős és majdnem szélesvásznú, bár inkább a művészfilm kategória. Kis költségvetésből. És mostanában sok benne a Dunapart, meg az ég, az arany alkonyok kék vízzel és esőfelhőkkel... meg megint egypár szem, tulajdonképpen ... jégkék? Nna, olyan seszínű szürkéskék, az átlátszó fajtából. Agyam pánikol előre már, megint mi lesz itt, mi jöhet még, mi jöhet még... drámázom, jólvanna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése