Nekem voltak mindenféle terveim előző estére, ami szerint diplomát tervezek, aztán igen hamar lefekszem aludni, mert mostanában abból nem jutott elég. Ja, meg az is, h nem megyek el úgy a próbára, h nekem nincs ott dolgom.

Tehát elmentem a helyszínre, h kérjek Szkanarell-szöveget a... a... Dísz-őztől, akinél volt is szerencsére egy felesleges. Aztán, miután Tanárúr megkérdezte, h akkor csak néző leszek-e, azt válaszoltam, ja, hát ez jutott. Úgyhogy maradtam. És nagyon megérte. A jelenetet jó volt látni egyben, meg közelről (még akkor is, ha még mindig zavarbaejtő számomra pár momentuma :D )
Az elemzése közben meg megtudtuk, milyenek a színésznők-színészek, és ez azért... igaz. Szóval drámázás civilben is. Mi? Á, dehogy. Meg az az izé a mindig szerepek játszásáról. Izé.

Az elhatározásaim meg kábé mint hóember a sütőben. Próba után Farkassal beszélgettünk még az udvaron, amíg el nem zavartak minket. Francba. Feltöltődtem energiával, mert én ilyen vagyok, ilyen energiavámpírizé, de azért... namindegy.