idealista vagyok, ez egyértelmű. És nem érzem magamat tőle se cikinek, se eltévedtnek. Azt hiszem, az egésznek az az alapja, hogy úgysem lehetünk benne biztosak, h az a bármi, amit éppen gondolunk a világról, vagy az eseményekről, az igaz-e, vagy legalább a leginkább jó elképzelés-e a világról. Logikával, és tényeknek gondolt észlelések egymáshoz illesztésével se érhetjük el a teljes tudást, és abban sem vagyok biztos, hogy a teljesség használható százalékát elérjük e csak ezzel. Szóval az érzés, legyen az etikai-morális-lelkiismereti, vagy biológiai, vagy akármilyen, aktívan alakítja a világképünket.

Ez valahogyan megnyugtató olyankor, amikor olvasom a különböző véleményeket, mondjuk erről a wikileakses témáról, és kábé ugyanannyi hitelt tudok adni mindegyik oldal képviselőinek. Nem tudok logikailag alátámasztani egy álláspontot sem, de határozottan érzem, hogy ... (és félbeszakítottak, át kellett vennem csomagot, olllé).
Különben meg, határozottan érzem, hogy attól, még, h valami idealizmus, attól még nem feltétlenül rossz. És különben is, mindenki hazudik, aki valaha is szurkolt a CP regények főszereplőinek, és most az egészet kidobja azzal, h de ez nem így működik. Hogy az információ szabadsága nem lehet cél, nem lehet szempont.
Attól még, h valami kivételesen meg is történik, nem változik meg a megítélése. Nem tudom, h mi az igazság, sem a kiszivárgott anyagok között, sem az indokok között, de, amennyiben tényleg az történik, amiről olvasunk, akkor azt .... igaznak érzem. Nem elítélendőnek. Ja, persze, ez a lényeg.

Nyilván mindenki szereti a titkait titoknak megtartani. Azért titkok. De ez az ő dolguk - az információ alapvetően nem titkos dolog. Csak addig az, ameddig csak gondolat formájában él, kimondatlanul, íratlanul. Mindenki felelős a saját szellemi termékéért. Ha rájöttél a házi atombomba előállításának receptjére, akkor, ha azt más is megtudja, és elterjed, te vagy a felelős. Háríthatod arra, aki ellopta/megtalálta, de ettől a te felelősséged nem lesz kevesebb.

Nem állítom, hogy a wikileaksesek az esetleges károkért (emlegetett emberéletek, mitotmén), amik egyértelműen az információk kiderülése miatt történnek, nem lesznek felelősek. De ez semmivel sem nagyobb "bűn", mint az infók előállítóé. Ha arra vállat lehet vonni, hogy dehát a politikusok és diplomaták ilyeneket szoktak mondani, dehát ez mindig is így volt, akkor arra is, hogy dehát az információ kitudódik.
na
ebéd.

...és tudjátok mit? igazából jó érzés azt hinni, hogy mindig van másik oldal, hogy a világ nem egy színű.