Roueni beszámoló 2.

Hőseink csatlakoztak udvarokhoz, ahogy szokás, Marco a Nyárhoz, Baba a Tavaszhoz, Raoul a Télhez és Geronimo az Őszhöz. A Nyár Udvar próbája az volt, hogy meg kellett ölni az épp a városba érkezett egy lángoló szörnyet, aki felgyújtotta például Baba fetchének a lakását, és Baba nevelőszülei meghaltak. Meg aztán Marco volt barátnőjét támadta meg, és ott sikerült lelőni az őrült elcseréltet.
Közben véletlenszerűen találkozgattak még Laurával, aki közben összejött az egyik Tavasz udvaros sráccal (Sévere), ráadásul... újra. Mert ők már többször jártak. És a gót klub, a Fagyöngy meg pont Adrian-é, tehát eleve egy elcserélt meeting point. A véletlenek szemet szúrtak Marco-nak, aki ezt kihasználva LAura segítségét kérte a tűzelementál megtalálásához.

Közben Jean-Pierre is a városba érkezett busszal, aztán, amikor lesétált a Fagyöngybe összetalálkozott Laurával - akiről kiderült, hogy a lánya. Nagy egymásra találás, aztán a játékos ritkán ért rá, úgyhogy nem is nagyon vett részt az eseményekben.

Szóval, amíg Marco és társai gyepálták a tűzelementált a barátnő lakásán, Laura a szomszéd ház tetejéről figyelte a furcsa eseményeket. Adrian itt találta meg, és ezzel végképp gyanús lett neki, úgyhogy nem túl szépen megkérte, hogy ugyan, kövesse már, és magyarázza el neki meg a késének, hogy miért kémkedik utánuk egy átlagos gót-egyetemista a klubjából.
A Fagyöngyben kihallgatta, Laura hozta a pánikolt és kétségbeesett figurát, úgyhogy ekkor még csak arra esküdött meg, hogy mindent elmondott, amit lehetett - hogy vannak megérzései róluk, de nem tudja, hogy k kicsodák, és azt is érzi, hogy Jean-Pierre is ugyaolyan... mint Adrian. Vagy, mint azok, akiket Rouenből elhozott. Raoul megesküdött a füléért cserébe, hogy Laura nem fog beszélni az elcseréltekről.
Mellékesen Adrian ekkorra rakta össze, hogy Laurán van egy átok (egy specifikus formájú anyajegy, amiről adrian olvasott a feljegyzéseiben), és ezért vonzódik hozzá minden elcserélt férfi (igen, megvolt Adrian-nek, és ez így utólag mégjobban dühíti). Úgyhogy úgy általában is jó lenne távol tartani.

Aztán Jean-Pierre úgy döntött, nem csatlakozik egyik udvarhoz sem, és kivonja magát a roueni életből, szerződött Laurával, és Laura látta onnantól kezdve az elcseréltek igazi alakját. Ők egyfajta összekötői lettk a mágusoknak és elcserélteknek. Hopp. Igen. Az első játékos csapat már nem tudta meg (IN), hogy Laura mágus. És többen vannak Rouenben.

Közben még Baba megkérte Adriant, hogy ölje meg neki a Fetch-et, amit Adrian megtett. Ja, és Baba összejött Sylvain-nel a harmadik viráglovaggal a Tavasz udvarból. És elkezdett rosszul lenni, de ez még hetekig nem tűnt fel senkinek.

Aztán november 17-én egy kislány (Ophélie) az árvaházból eltévedt a bokrok között, leélt több évet macskaként, és amikor visszajött, megnőttek a mellei, és lett egy farka. Az árvaházba pedig egy kedves fickó (másik Raoul) kicsit ijedten lehozott két lányt (Aurore, Noémi), akiket meztelenül talált az erdőben. A macskalány addig  dumált, amíg bevitték őket a rouen-i rendőrségre, de szerencséjükre Laura és Sévere (véletlenül) éppen a rendőrség előtt vesztek össze, úgyhogy Jean-Pierre hamarosan értük ment, és kihozta őket. Az új csapat megérkezett.

Aurore előző életében stewardess volt, és lekésett egy gépet, amivel már a fetche zuhant le - őt valami végtelen szavannákra gyökereztették le, és platánfa-elementálként tért vissza ("ja, tényleg, Aurore, te fekete vagy"). Volt egy nagy szerelme, az egyik pilóta (Jean-Luc... Picard) (nem, tényleg), néhány napon belül kiderítette, hogy Rouenben él, a kislányával, aki Aurore ősellenségétől sületett. Aki amúgy pár éve meghalt.

Noémi magyar lány volt, Budapestről, még lobogott benne a roueni nyár emléke - egy bizonyos Bernard, akivel nagyon... romantikusan töltötték a nyári szünetet. Felhívta - de a srác már nem emlékezett rá a telefonban. Elvégre volt az már vagy 9 éve... ja, persze, a rendőrségről hazatelefonáltak Budapestre, a diplomataszülőknek, és érkezett a válasz, hogy Széchy Noémi köszöni az érdeklődést, de jól van. A közgazdász diplomájával (megjött az esze, és nem ment végül iparművésznek). Ja, alig emlékszik Árkádiára, leginkább valami vízben lebegő... fraktáldarab volt. Így lett belőle légies vízelementál.

A következő pár hétben, nagyjából december 10-ig udvart választottak, (Noémi Nyár, Ophélie Ősz, Aurore... hirtelen Ősz).
Itt kicsit zavarosan telt az idő, mert Aurore játékosa nem ért rá, kimeséltem, de aztán mégsem volt  kimesélésre szükség.
Volt dráma, amikor Aurore újra találkozott volt szerelmével, és aztán valami újra fellángolt közöttük, hozzá is költözött a külvárosba. A kislány álma pedig vonzotta magához a horrormikulást, úgyhogy Aurore-nak gyorsan kellett udvart választania, és a határon túl költöznie (mmint a birtok határán).

folyt. köv.