Újra a Cégnél egy kimerítő szabadság után, egész jó, szépek a falak, de még nem pakoltam ki a dobozokból a szekrényekbe, meg ilyenek, az várhat addig, amíg eszem. Nagyjából a végére érek nemsokára a dolgoknak, a többi az IT balfaszkodása.

Zseniálisan megoldottam, hogy mindig kelljen valamit csinálnom, és nem jutottam a dolgaim végére - a táborral pl. semmit nem tudtam még foglalkozni,hiába volt zsinórban vagy 5 napom. De legalább elkészült a koncertplakát, a novella, az ismertető, a kurzussal egész hétvégém elment, és még szociális életet is éltem, meg hajat festettem, és napokon keresztül szenvedtem a félébrenléttel, amit nem egészen értek, mindegy. Szép színűek voltak az esték, és azért a befejezett munka elégedettségének a szele már megcsapott, bár még mindig nem tudok eléggé örülni neki. Lépések, kicsik. Jók.

Lekaparom az éhségtől a monitort, úgyhogy inkább majd máskor mesélek még, ha lesz mit.