Kezdem feladni a diplomatervezésem határidős leadását. Szóval nekiállok. Az azért király, h a konzulensemet sem izgatja a dolog, dehát nem is az feladata - azért igazán visszajelezhetett volna valamit nem is tudom egy vagy két hete.
Most megyek rajzolgatni, mer az jó, az vidám, éas munkahelyen akár szkennelni is tudok.
Bármennyire értelmetlennek tűnik, jó, hogy nem érzem magamat biztos talajon. Mozognom kell, tavasz van, gyönyörű tavasz. És nem érzem magamat üresnek végre. Hiszen van mi miatt szívfájnom, van mi miatt aggódnom, és valami miatt még örülök is néha. A tavasz színes.Valami történik velem, valahová haladok - csak nem tudom, mi lesz belőle.
Röpülj hajóm. És higgyük azt, hogy rajtad a holnap hőse. Hát nem mindegy?
2 megjegyzés:
Az én témavezetőm anno egyszer elaludt konzultáció közben. Beszéltem neki arról, hogy állok épen, s közben látom, hogy bicsaklik le a feje és csukódik le a szeme állandóan. De én csak mondtam tovább, mintha észre sem venném. Bizarr volt.
röpülj hajóm, ez vicces
Megjegyzés küldése