Ó, ma elkéstem. Nem nagyon csak 10 percet, de azt határozottan. Pedig tegnap előkészítettem a jelmezemet, kipróbáltam, hogyan lesz "működőképes", mégsem raktam be táskába - és annnak ellenére, hogy már hatkor felébredtem, hét után pár perccel sikerült csak felkelnem. Oké, visszaaludtam. Oké, nem kapcsoltam be az ébresztőórát.

Valamit kéne tennem, nem haladok a tervezéssel. És nehezen alszom el és, korán ébredek. Fronthatás?

Ma este akkor is buli. Jé... a hosszúhajú srác ma jól néz ki - frissen mosott haj, nem öltönynyakkendő? Furcsa, vannak férfiak, akiknek kifejezetten jól áll az öltöny, de vannak itt páran, akiknél felüldülés látni a laza szerelést péntekenként. Azt álmodtam, átmentem az IT-hez. Did you turn it off and on again?
Kaptunk amúgy dícséretet - mosolygós lett a recepció, megjelent az élet, meg ilyesmik. Persze, három friss csaj, akik még nem égtek ki a recepciózásban. Szerintem ezt a munkát nem szabad túl sokáig csinálni, néha váltást kéne kötelezővé tenni az életvitelben.