Naszóval, ez a hét időjárása... megvettük. Eső, aztán napsütés - megtanultam szeretni a napsütést. Mert tulajdonképpen jó dolog. Megnéztem egy youtube-os videót, amit most nem linkelek be, mert egy garbage számmal párosított buffy-spike összevágás :nyál: . Egyszer végignézem a Buffít is, mert jó sorozat az emlékeim szerint. De persze előbba filmeket, amik itt sorakoznak, aztán ... azokat a filmeket, amik nem. Vagy ki tudja.

Ma estefele már úgy pörögtem a recepcióban, mint csivava a mosógépben, pedig elmaradt a próba Cuéval (amit kivételesen vártam), meg tanárúrnak sem hamistanúztam. Pörgök, no. Fáradt vagyok, nagyon. És kéne mindjárt írnom a szakdogát meg. Ó jessz. Holnap. Holnap, buli. Este. Előtte... hagyjuk. Jól érzem magamat, és néha úgy érzem, bűntudatomnak kéne lenni miatta, de nincs. Na, és ez zavar. (Fene a bonyolult lelkivilágomat.)

Munkahelyen kaptam telefont, 30-as témobil, akit netán érdekel, mert olcsóbban elér rajta, annak megadom. Ha gondolja bárki is - én se hívok senkit, más se engem. Ez persze változhat, én is változom. Kezdek rájönni, nem kell csak az egyéniségtudat miatt tartani viselkedésformákat. Ezért szerethetem a napsütést is akár. Nna. Minnyá vacsora, aztán ényleg szakdoga vagy miafene. Vagy alvás. Más opció nincs.