1. Vesztettem. De ti is. :Muhaha:
2. Rettenetesen fáradt vagyok, és nem tudom kipihenni magamat Kapolcsig.
3. Maga mindig ilyen búvalb*szott? Nem. Akkor bipoláris (nem pontos idézet).
A fáradtságtól kissé a sírógörcs kerülget, vagy nem is tudom, de azért most jó. Itthon lenni, ülni a gép és blogfelület előtt, mint rengetegszer eddig, és leírni azt, amit eddig fogalmazgattam.
Bármilyen kimerítő és agyzsibbasztó volt a tábor, a textilgyárban rögtön éreztem, h nekem ez jó volt. Jobb volt.
Szar volt látni Rókalányt ilyen kimerülten, amint kábé azt teszi, mint én a táborban (pakol mások helyett szívességből, miközben a többség magasról tesz rá), és nem esett jól az a feszültség sem, ami sugárzik a helyzetből és az emberekből. És nem is értettem semmit, ami folyik körülöttem.
Komának meg FemmeFatalenak örültem, h elrángattak, mert aklimatizálódás meg minden, csak épp a tempót meg az életérzést aludtám át. Meg majdnem elbőgtem magam a filmen, ami roppant gáz. Nyjajj.
Táborról: csak egyszer üvöltöttünk egymással majdnem a tábor közepén, ez pozitív, nagyon jó volt, hogy felváltva omlottunk össze és tartottuk egymásban a lelket, hogy nem minden este bőgtem a táboron kívül, hogy végre beszéltem pár emberrel, akivel eddig keveset, hogy bemartinizve nevettünk a szappanoperán, ami utolsó este ment, mert a világ is nevet rajtunk (és annak, hogy nem setem pánikba, amikor Nyüfi el akart rohanni, amikor megmozdult a bokor.)
No, elolvasom az íméleket, aztán majd csak.
4 megjegyzés:
ha nem tanulsz meg magadon nevetni megette a fene az egészet. persze nyilván könnyebb lenne, ha az ember nem bőgne közben, de hát akkor mire való az erő és a jellem.
mióta az eszemet tudom, nevetek magamon :P egy ideje meg másokon is, és ettől, bármilyen önző és csúnya dolog, de jobb :muhaha:
a tábor előtt is megmondtuk, h sírni fogunk.
köszönök mindent!
utolsó este járkáltam felalá, és azt hajtogattam magamban, hogy iamarprestaraen, ugye, és kerülgetett a bőgés... és ottragadt. érzem, hogy tökjól esne, de a sok marhulás valahogy ideiglenesen "hiteltelenné" tette az egészet, és most ott fészkelődik bent, és vár valamire, fogalmam sincs mire.
Vesztettem.
Megjegyzés küldése