Elkezdődött a Nyár. Most határozottan a szülinapom volt a fordulópont, ekkorra tudatosult bennem, hogy ez a hőség, napsütés és meleg esték ideje, meg a hirtelen záporoké és viharoké, és, amikor nincsen kánikula akkor gyönyörű az idő, meg aranyfényűek a délutánok meg ilyesmik, és napközben rettentően fogok örülni a légkondinak. És már pár éve kiestem az iskolás lét egészséges körforgásából, nincsen nyári szünet, és nem változik semmi meg ilyenkor - még akkor sem, ha vannak, akik körülöttem még mindig ebben a ciklikusságban élnek.

Volt egy zavaros hétvége, ami igazából nem tudom, talán a nyár miatt volt olyan furcsa, amit nem tudok hova tenni.
Nyilván a hét kikészített, telihold, időjárás, meg az obvious érzelmi ingadozások, és ezt a környezetem is szépen hintába ültette.

Volt közben egy live, amiről felemásak az érzéseim - egyrészt nem érzem sikertelennek, bár nem tudom, hogy végül milyen eredményre jutott a brovosi különítményünk. Másrészt nem sikerült igazán érdekeltté tennem magamat. Nem volt érzelmi kötődésem a karakteremhez sem, így másokhoz és az eseményekhez sem siekrült érdemben viszonyulnom. Enélkül meg nem éri meg játszani. Hiába beszélgettünk a karakterünkről, valahogy nem sikerült megfognom a lényegét - hogy mégis, miért van itt, és mi az, amit érdekesnek találhat a jelenlévőkben. Volt érdekes beszélgetésem a mágiáról és jóslatokról - de az, hogy ennek a játék szempontjából semmi jelentősége nem volt, az eléggé kiölte a tétjét a dolgoknak. Ahogy halott bátyánk utáni kutatásunk sem ért semmit, hiszen tudtuk, h ezt csak mi találtuk ki, és nincsen sztoriszálunk rá.
Mivel Westeros alapvetően nem érdekel, nem hoz tűzbe, hogy ebbena  világban játszhatok, illetve az intrikálgatás is olyan... mellékes elfoglaltság lehet számomra, ezért nem nagyon találtam a helyemet a live-on. Ez nem az én játékom, még NPC-ként sem. Nem volt annyira egyhangú a játék, mint az előző - a többiek jóval nagyobb arányban élvezték, de akkoris. Még mindig a smink és a jelmez volt a legjobb.
Volt "primogéntanács", volt valami zavaros konfliktus, ami a vacsora alatt Drímőr karakterének kifakadásával tetőzött - és a közönség érdektelenségébe fulladt. Valószínűleg, ha nem étkezés alatt, és nem mindenki előtt zajlik a dolog, akkor lehetett volna súlya - ha oda kell menni az egymásnak eső felekhez, ha mindenki eldöntheti, hogy érdekli-e az esemény, ha csak azok vannak ott, akiket érint.

A párbaj nekem kifejezetten tetszett - még a határozottan vicces Dani féle körmondatokkal is.

Na, egyelőre ennyi.

You try to change the world
With all your stupid words
Shut up! Shut up!
You don´t really have
What you say to us
But you need to be a star

You have the girls and the sex
And the drugs and the money
You´re a fucking rockstar
You have the the girls and the sex
And the drugs and the glamour
You´re a fucking rockstar